Erősítené az EU a vasúton utazók jogait

Az uniós tervek szerint erősebb és kiterjedtebb jogokat kapnának a vonattal utazók 2021-re, az Európai Bizottság javaslata szerint ez az esztendő lenne az európai vasút éve. Bár az utasjogok terén folyó munka a koronavírus miatt leállt, de az Európai Parlament közlése szerint júniusban már újraindult.

A vasúton utazók alapvető jogait és kötelességeit egy 2009 óta hatályos uniós jogszabály rögzíti. Kitér az információhoz való hozzáférésre, a vonatjegyek elérhetőségére, a segítségnyújtásra, a vonatkésés, a járattörlés és a balesetek miatti kártérítésre, a fogyatékos vagy mozgáskorlátozott utasoknak ingyen járó segítségre, végül a panaszkezelés mikéntjére is. Az Európai Bizottság – egy 2013-as jelentés, majd egy 2017-es hatásvizsgálat alapján – 2017-ben javasolta a vonatkozó szabályozás módosítását annak érdekében, hogy javuljon az összhang az uniós utasjogok és a vasútvállalatok érdekei között. Például egységesülne a szabályozás, azaz eltűnnének a határátlépéssel járó, az elővárosi és a regionális szolgáltatások között fennálló, 2020-ra pedig a nagy távolságú belföldi járatok közötti egyedi különbségek is.

A javaslat szerint minden vasúti szolgáltatás esetében meg kell erősíteni a mozgáskorlátozottak jogait, és kompenzálni kell őket, ha esetleg elvész vagy megrongálódik a közlekedésben használt eszközük. E kör kiszolgálására külön fel kell készíteni a személyzetet.

Az utasokat informálni kell a jogaikról – erősíti meg a már meglévő előírást a javaslat. Azt is tudatni kell velük, hogy a jeggyel megvásárolt jogaik az egész utazásra vagy csak egyes szegmenseire vonatkoznak-e. Ugyanakkor megjelenne a vis maior záradék, vagyis a vasútvállalat nem lenne köteles kártérítést fizetni a természeti katasztrófák miatti késésért, tehát azokban az esetekben, amelyeket nem a vállalat okozott, és megelőzni sem tudott volna.

A módosításokat 2018 októberében 25 változtatással szavazta meg a parlament szállítási és idegenforgalmi bizottsága, és egy hónapra rá rábólintott az Európai Parlament is. A változtatások például a vis maior klauzula bevezetésének kitolására, a vonaton történő kerékpárszállítás támogatására és a vonatkésések miatti kárpótlás növelésére vonatkoztak, továbbá arra, hogy 12–48 órával előre kell jelezni, ha a mozgáskorlátozott utasnak az állomáson segítségre lesz szüksége.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható