Rekordmértékű zöldkötvény-kibocsátás jön

A z Európai Bizottság a májusban nyilvánosságra hozott 750 milliárd eurós helyreállítási alapból

225 milliárd eurót zöldkötvények kibocsátásával tervez finanszírozni

– jelentette be nemrég Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ezzel a lépéssel Brüsszel a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátójává válhat. A befektetők számára azonban kockázatot jelent, ha nincs arra biztosíték, hogy pénzüket Brüsszel valóban a klímavédelmi célok érdekében használja majd fel – figyelmeztet Lucas Guttenberg és Sebastian Mack a Hertie School és a Delors Centre által publikált tanulmányban. A zöldkötvények olyan adósságinstrumentumok, amelyek bevételeit a fenntarthatósági és klímavédelmi kiadások finanszírozására fordítják. Az első zöldkötvényt a Világbank 2008-ban bocsátotta ki, azóta több mint ötven országban jelentek meg ezek a papírok.

A klímavédelemben elhivatott befektetőknek a jog adhat biztosítékot arra, hogy pénzüket valóban klímavédelmi célokra használja fel az Európai Bizottság, amely a múlt hónapban jelentette be, hogy szigorítana az EU-s éghajlatvédelmi terv megvalósításának ütemén:

az eredeti tervek szerinti 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ra az Európai Unióban.

Az Európai Bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap hiteleinek és támogatásainak 37 százalékát kell a tagállamoknak környezetbarát beruházásokra fordítaniuk, aminek egy része a fenntarthatósági kötvények formájában valósul meg.

A helyreállítási program első lépése az, hogy a tagállamok a jövő év áprilisáig nemzeti tervekben határozzák meg, miként tervezik elkölteni a helyreállítási alapból kapott pénzt. Brüsszel ezután értékeli majd, hogy a tervek összhangban vannak-e a klímavédelmi célokkal. Guttenberg és Mack szerint fontos a törvényekben egyértelműen meghatározni, hogy mi számít zöldberuházásnak.

Az Európai Bizottság nagy valószínűséggel jogi alapként a taxonómiára fog támaszkodni ahhoz, hogy meghatározza, mire lehet felhasználni a zöldkötvényekből befolyó pénzt. A taxonómiai rendelet egy kulcsfontosságú jogszabály, amelyet az idén júniusban fogadott el az Európai Parlament azzal a céllal, hogy az EU fenntartható finanszírozási stratégiáját kialakítsa. Ennek alapján a bizottság jogi aktusokban fogja megállapítani azokat a konkrét szakmai átvilágítási kritériumokat, amelyek meghatározzák, hogy az egyes környezetvédelmi célkitűzéseket mely gazdasági tevékenységek szolgálják.

A szakértők szerint a taxonómián alapuló uniós zöldkötvényszabvány a jelenlegi meghatározásnál szigorúbb és kizárólagosabb lesz. Eddig Brüsszel olyan lazán meghatározott mérőszámokat vett figyelembe, amelyek egyes kritikusok szerint nem állják meg a helyüket.

Guttenberg és Mack arra figyelmeztet, hogy

ha az Európai Bizottság nem a taxonómiát veszi alapul a zöldkötvények meghatározásánál, a fenntarthatósági kötvények jóval alacsonyabb befektetői megítélése lenne a következmény.

A szakértők szerint a finanszírozott projektek egy globális mércét szolgáltatnak arra, hogy a jövőben mely tevékenységek részesülhetnek zöldkötvény-finanszírozásban.