A tíz államot összefogó Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), valamint Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland tegnap virtuálisan aláírta a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséget (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP), a világ legnagyobb szabadkereskedelmi szerződését. A résztvevők adják a világ népességének és GDP-jének 30 százalékát:
2,2 milliárd fogyasztóval és 26 200 milliárd dollár gazdasági teljesítménnyel.
Az egyezmény tíz év alatt fokozatosan vámmentessé teszi az árukereskedelem legalább 92 százalékát, erősíti az ellátási láncot azáltal, hogy a blokkon belül vagy onnan származó alkatrésszel gyártott minden terméket saját eredetűnek ismer el, és szabályozza az e-kereskedelmet.
Egyszerűsíti a vámkezelést, megnyitja a szolgáltatási szektor legalább 65 százalékát, és szabályokat állít fel az adatkezelésre. Akkor lép életbe, ha az ASEAN legalább hat tagállama, a többi résztvevő közül pedig három ratifikálta. Szingapúr úgy tervezi, már a következő néhány hónapban jóváhagyja az egyezményt – mondta újságíróknak a kereskedelmi és ipari miniszter.
Az egyezményt 2012 óta tárgyalták.
Határozott üzenet, amely megerősíti az ASEAN szerepét a multilaterális kereskedelmi rendszer fenntartásában
– mondta Nguyen Xuan Phuc vietnámi kormányfő, aki szerint az RCEP segíti az ellátási láncok helyreállítását és a gazdasági kilábalást is.
A résztvevők között voltak már eddig is kétoldalú megállapodások, de ez az első vámcsökkentő egyezmény a világ második legnagyobb gazdasága, Kína és Japán között. A Nikkei Asia értesülése szerint Tokió vonakodott aláírni a megállapodást Donald Trump elnöksége alatt az amerikai–kínai kereskedelmi feszültség miatt.
Trump veresége döntő faktor volt
– ismerte el a portálnak egy kormányzati forrás. Japán próbálta meggyőzni Indiát is a csatlakozásról, és Újdelhi egy ideig hajlandónak is mutatkozott, de a vámok megszüntetését végül nem fogadta el, attól tartva, hogy veszélybe sodorná a hazai termelést.
A rivális India részvétele nélkül az RCEP egyértelmű győzelem Kína számára.
A Reuters szerint így még inkább bebetonozhatja a szerepét Délkelet-Ázsia, Japán és Dél-Korea gazdasági partnereként, és meghatározó szerepet játszhat a térség kereskedelmi szabályainak kialakításában. Segíthet Pekingnek csökkenteni függőségét a tengerentúli piacoktól és technológiától is – mondta a hírügynökségnek Iris Pang, az ING Kínával foglalkozó vezető közgazdásza.
Ezzel szemben az Egyesült Államok szerepe csökken a régióban.
Washington nem vesz részt az RCEP-ben, a Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodásból (Trans-Pacific Partnership – TPP) pedig 2017-ben léptette ki Trump az országot. A világ legnagyobb gazdasága így nem részese annak a két szabadkereskedelmi egyezménynek, amely átfogja a világ leggyorsabban növekvő térségét. Elemzők szerint nem is valószínű, hogy az USA a közeljövőben visszalép a TPP-be, Joe Bidennek ugyanis hivatalba lépése után legalább egy évig a járvány megfékezése és a gazdaság talpra állítása lesz az első számú feladata.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.