Drasztikusan megcsappantak a hazautalások Szerbiában

Jelentős a járvány negatív hatása a szerbiai háztartások egyik bevételi forrására, január és szeptember között

csaknem félmilliárd euróval kevesebb pénz folyt be a külföldről érkező utalások révén, mint 2019 azonos időszakában.

A külföldi munkavállalók számáról nem rendelkeznek pontos adatokkal a szerb statisztikusok, mert az állampolgárok egy része csak ideiglenesen vállal külföldi munkát, és nem jelentkezik ki a lakóhelyéről, de becslések szerint 500 ezer és egymillió között lehet a tartósan vagy ideiglenesen külföldön dolgozók száma.

A Szerb Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint január és szeptember között összesen

2,2 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozók, ami 422,3 millióval kevesebb a tavalyi azonos időszakinál.

A tavaszi mélypont után, amikor márciusban és áprilisban a nyugat-európai országokból mintegy 400 ezer vendégmunkás tért vissza Szerbiába, csak egy részük ment vissza.

Németországból érkezett a legtöbb átutalás 2020 első felében, az ott dolgozók 377 millió eurót küldtek haza, Svájcból 169 millió euró, Ausztriából 109 millió érkezett, az Egyesült Államokból pedig 95 millió eurónak megfelelő dollárt utaltak haza a szerbek.

Az utóbbi években a hazautalások összege rendre megközelítette a 3 milliárd eurót, ez a szerb bruttó hazai termék (GDP) csaknem 8 százaléka.

Jelentős tétel volt emellett az a pénzösszeg is, amelyet a hazalátogató vendégmunkások otthon költöttek el.

2019-ben is Németországból érkezett a legtöbb hazautalás: több mint egymilliárd euró. Svájcból 500, Ausztriából 290, Franciaországból 210, az Egyesült Államokból 191, Horvátországból 146, Olaszországból 88, Oroszországból 84, Szlovéniából 81, Svédországból 71,5 millió eurót utaltak haza.

A szerbiai vendégmunkások többsége azokban az iparágakban – vendéglátóipar, turizmus, kereskedelem, valamint építőipar – dolgozik, illetve dolgozott, amelyeket a legsúlyosabban érintett a járvány következtében kialakult válság.