Ezermilliárd felett az idei lehívás
A Magyarország rendelkezésére álló források 56 százalékát már átutalta Brüsszel a 2014–2020-as uniós ciklusban. A múlt év végi részeredményekhez képest november végéig 14 százalékponttal kúszott fel a mutató – derült ki az Európai Bizottság adataiból.
A hét- plusz kétéves, ezáltal ténylegesen 2022-ig tartó időszakban hazánk 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad.
A bizottság a rá eső részből mostanáig 14,07 milliárd eurót folyósított, ami a 350-es forint-euró tervezési árfolyamot alapul véve 4924 milliárd forintnak felel meg. Ebből a 2020. január–novemberi időszakban 2,96 milliárd euró, azaz 1036 milliárd forint érkezett.
Érdekesség, hogy a forintgyengülésre reagálva az idén két lépcsőben módosította a kormány a lehívásoknál alkalmazott kurzust, amely előbb 318,87-ról 332,16-ra, majd 350-re emelkedett.
Mivel az átfogó fejlesztési projektek több évet ölelnek fel, az Európai Bizottság e téren továbbra is számol Nagy-Britanniával, a 28 tagú uniós mezőnyben Magyarország – Lettországgal holtversenyben – a 11. helyen áll, miután az 56 százalékos hazai lehívási mutató 4 százalékponttal múlja felül az uniós átlagot. Emellett a január–novemberi időszak 14 százalékpontos magyarországi teljesítménynövekedése is meghaladja 2 százalékponttal az EU-s mutatót. Bár a hazai fejlesztéspolitikai részeredmények biztatók, azt is látni kell, hogy vannak előttünk tagállamok, amelyeknek az uniós projektjei olyan stádiumban vannak, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források legalább kétharmadát. Ebbe a kategóriába tartozik a 78 százalékos mutatójával abszolút éllovas Finnországon kívül Írország 72, Luxemburg 70 és Ausztria 69 százalékkal.
A kört a 2004-ben csatlakozó országokra szűkítve
Érdekesség, hogy az odaítélt támogatási forrásokban
egy éve még toronymagasan az első volt Magyarország, most viszont 105 százalékkal „csak” a hetedik, vagyis időközben a saját költségvetésük kockázatára és terhére más nemzetek is éltek a tagországi túlvállalás eszközével.
Ebből a szempontból
Vagyis egyrészt nem példa nélküli, másrészt a mértéke sem kirívó hazai oldalon a támogatások megelőlegezésének, igaz, a manőver korábban sem ütött rést a költségvetés pajzsán. A Pénzügyminisztérium legutóbbi államháztartási adatközlése szerint októberben 88 milliárd forint érkezett az unióból. Így az első tízhavi bevétel 997,4 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az uniós kiadások meghaladták az 1642 milliárd forintot.
A 2014–2020-as támogatások lehívására 2022-ig van még lehetőség, és egyelőre nem forog veszélyben a százszázalékos mutató elérése. Ami pedig a 2021–2027-es időszak tervezését illeti, a politikai viták rendezése után elképzelhető, hogy lassabban indulnak majd be a kifizetések, de a sarokkövek aligha változnak. A tervek szerint 2021 és 2027 között 51 milliárd euró, azaz 17 850 milliárd forint állhat Magyarország rendelkezésére. Ebből 35 milliárd euró, 12 250 milliárd forint a már ismert kohéziós és strukturális források formájában, a többi a helyreállítási alap biztosította hitelkeret révén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.