A világ beteg emberévé válhat az Európai Unió

Miközben a Nemzetközi Valutalap (IMF) lefelé módosította előrejelzését az eurózóna gazdasági növekedésére, nő a félelem, hogy a tavaly fogcsikorgatva kialkudott európai uniós kilábalási alap nem olajozza meg eléggé a gépezetet. Sorban jelentkeznek a politikai repedések: Brüsszelt kemény bírálatok érik a gazdaság újraindításához elengedhetetlen vakcinázás lassúságáért, az olasz kormány belebukott az EU-támogatások felhasználása körüli vitába, a három balti állam pedig azzal fenyeget, hogy visszavonja a kilábalási alaphoz adott beleegyezését.

A világgazdaságot illetően az IMF optimista, és legújabb kitekintőjében 5,5 százalékra módosította 2021-es gazdasági növekedési jóslatát az októberi 5,2 százalékról. Az eurózóna az egyetlen meghatározó gazdaság, amely lejjebb vitte az előrejelzését: 5,2 százalékról 4,2-re.

A négy legnagyobb európai gazdaság – a német, a francia, az olasz és a spanyol – kilátásai romlottak az IMF szerint. A globális növekedési reményeket a járvány elleni vakcinázás és a költekezési programok olajozzák, de éppen ez az a két terület, amellyel kapcsolatban Európában kételyek merültek fel. Az EU 750 milliárd eurós kilábalási alapjának tavalyi elfogadása még eufóriát okozott a piacokon. A növekvő pesszimizmus még alig érzékelhető, de az euró erősödését a dollár ellenében máris visszafogja, ami az Európai Központi Bank számára most jó hír, de emiatt továbbra is szükség lehet az ultralaza monetáris politikára, ami hosszabb távon már hátránnyá válhat.

A kilábalási alap felhasználását sokan bírálják. A tagállamoknak áprilisra kell benyújtaniuk a terveiket arról, hogy miként használják majd fel az alap támogatásait és hiteleit. Ezeket az Európai Bizottság bírálja el, a szükséges EU-s hitelfelvételhez a tagállami parlamenteknek is hozzá kell járulniuk, és a tervek szerint a második fél évtől indulhatnak a kifizetések. A folyamat azonban túl lassú és bonyolult, mindenképpen gyorsítani kell, ha Európa ki akar jutni a válságból – mondta tegnap a Financial Timesnak Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.

Nem azért áldoztunk ekkora politikai tőkét a tervre, hogy technokrata okokból késlekedjen

– mondta. A franciák például a tervezett százmilliárd eurót kitevő – részben az alapból finanszírozandó – gazdaságélénkítési költségvetésüknek legalább a felét már az idén szeretnék elkölteni.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a brit lapnak Wolfgang Schauble, a német parlament elnöke, aki korábban pénzügyminiszterként a költségvetési szigor rigorózus őre volt. Ő később a válságkezelő közös európai költekezés nagy hívévé vált, de most már attól tart, hogy a kormányzatok képtelenek időben előkészíteni a pénz hatékony felhasználásához szükséges reformokat.

Már régen meg kellett volna határozni, hogy milyen területeken fektessék be ezeket a pénzeket a tagállamok, remélem, felgyorsul a folyamat

– mondta.

Miközben a kilábalási alap jóváhagyási folyamata még fél év után sem zárult le, ismét megmutatkozott, milyen feszültségekhez vezethet az EU-ban, ha az állam- és kormányfők és az Európai Parlament szembemennek egymással. A Politico arról számolt be, hogy Észtország, Lettország és Litvánia nemrégiben közös levélben fordult az EU portugál elnökségéhez, amelyben kilátásba helyezték, hogy visszavonják a kilábalási alap támogatását, ha az Európai Parlament blokkolni igyekszik a Baltica gyorsvasútprojekt 1,4 milliárd ­eurós támogatását.