Kiskereskedelmi makroadatok is jönnek jövő héten

Több statisztikai jelentés várható a jövő héten, kiemelkedik közülük az ipari termelés tavalyi teljesítményéről szóló, és a 2020-as kiskereskedelmi forgalomról szóló statisztika.

Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslését a tavaly novemberi külkereskedelmi forgalomról. A január 11-én kiadott első becslés szerint tavaly novemberben az export euróban számított értéke 6,9, az importé 1,9 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, az exporttöbblet 482 millió euróval 811 millió euróra nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva az export 0,5 százalékkal csökkent, az import 0,4 százalékkal nőtt. Az export havi értéke 10,140 milliárd euró volt, 2020-ban egymás után harmadszor haladta meg a 10 milliárd eurót, amire az előző évben egyedül októberben volt példa. A múlt év első tizenegy hónapjában az export 5,5, az import 6,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, az exporttöbblet 1,135 milliárd euróval 5,370 milliárd euróra nőtt.

Szintén hétfőn adja ki a januári beszerzésimenedzser-indexet (BMI) a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

Kedden a tavalyi egész éves ipari termelői árakat közli a KSH. Tavaly novemberben az ipari termelői árak 5,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat; az áremelkedés ütemét elsősorban a forint gyengülése befolyásolta az euróval szemben. A belföldi értékesítés árai 1,3 százalékkal, az exportértékesítés forintban mért árai 7,7 százalékkal emelkedtek. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítési árak 0,5 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 0,2 százalékkal csökkentek, így a termelői árak összességében nem változtak. Belföldön a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,2, a 32 százalékos súlyú energiaiparban 0,7 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben tavaly novemberben. Az ipari exportárakon belül a közel 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 7,5, százalékos volt a drágulás. A múlt év első tizenegy hónapjában a belföldi értékesítés árai 0,7, az exportértékesítéséi 5,7 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 4,0 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

Csütörtökön a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberi és egész éves statisztikáját teszik közzé. Tavaly novemberben a nyers adat szerint 0,3, naptárhatástól megtisztítva 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számolt forgalma az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt az üzletek szezonális és naptárhatástól megtisztított forgalma. Szeptemberben és októberben egyaránt 2,0 százalékos volt a forgalom szezonálisan kiigazított csökkenése. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,8 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 1,0 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,4 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év novemberéhez képest. A múlt év első tizenegy hónapjában a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Pénteken az ipari termelés tavaly decemberi és egész éves teljesítményéről ad tájékoztatást a KSH. Az ipari termelés volumene tavaly novemberben 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva 1,6 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás, de az áprilisi mélyponthoz képest 63 százalékkal nőtt. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás 7,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 5,7, a közúti jármű alkatrészek gyártásáé 9,9 százalékkal nőtt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,7 százalékkal emelkedett. Az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 37, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 62 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 80 százalékkal visszaesett. A legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal a villamos berendezések gyártása bővült, nagyrészt a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően. A feldolgozóiparból 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.