Magyarországon hét olyan megye van, amelynek a teljes területe mentes az afrikai sertéspestistől (ASP), azaz nincs a vaddisznókban igazolt ASP-eset miatt korlátozás alatt álló rész
– közölte a Világgazdasággal az Agrárminisztérium. Mint köztudott, december végén született megállapodás arról, hogy – elsőként az ASP-vel érintett országok közül – a japán sertéshúsimportban a magyar félnél alkalmazható a regionalizáció, vagyis Japán már nem egész Magyarországról, csupán az ASP-vel érintett területekről tiltja a sertéshús és a hústermékek szállítását, a megállapodás részletei azonban nem voltak ismertek. A tárca közölte:
jelenleg Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya tekinthető ASP-mentesnek, továbbá Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád megye túlnyomó része szintén mentes az ASP-től. A japánok megítélése azonban az ASP-mentes megyékről ettől eltér.
A japán állategészségügyi hatóság ugyanis csak azokból a megyékből engedélyezi sertéshús szállítását, amelyek nem állnak korlátozás alatt ASP miatt, valamint nem határolja őket korlátozás alatt álló terület. Ezeknek a kritériumoknak viszont csak Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megye felel meg. Vagyis a japán exportra engedélyezett vágóhídnak, feldolgozóüzemnek vagy hűtőháznak a fentiek szerinti, Japán által elismerten ASP-mentes megyében kell elhelyezkednie.
Ezeket a létesítményeket kérelemre a magyar állategészségügyi hatóság hagyja jóvá japán exportra is termelő üzemként, a szigorú japán előírásoknak megfelelően. Csak korlátozás alatt nem álló területen született és nevelkedett sertések, illetve a belőlük készült termékek kerülhetnek japán exportra, az oda célzott termelést szigorúan el kell különíteni az egyéb feldolgozástól – szól az AM magyarázata.
Az ASP magyarországi vaddisznókban való megjelenésekor bevezetett korlátozás előtt, 2015-ig visszamenőleg évente mintegy 80 millió euró értékben exportáltak a magyarországi üzemek sertéshúst és feldolgozott sertéstermékeket. Az agrártárca értékelése szerint az elmúlt években végbement folyamatok miatt sem jósolható meg a tényleges japán kereslet nagysága, a megállapodás jelentősége azonban túlmutat a japán piac megszerzésén, ugyanis több ázsiai ország is referenciaként tekint Japánra, és ez a folyamatban lévő állategészségügyi tárgyalásokra is pozitív hatással lehet – nyomatékosította az agrártárca.
A rendelkezésre álló információk ismeretében azt valószínűsíthetjük, hogy a nagyobb magyarországi sertésvágóhidak nem fognak élni a megállapodás adta lehetőséggel
– jelezte a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Mert ugyan a Japán által elfogadott régióban vannak nagyobb vágóhidak, de nem valószínű, hogy képesek lennének a vágókapacitásaikat úgy biztosítani, hogy csak az adott öt megyéből vásárolnak élő sertést.
Ez még akkor is valószínűtlen, ha tudjuk, hogy ezekben a megyékben megközelítőleg a hazai sertésállomány negyede található. Szerinte ugyanakkor a megállapodás lehetőséget teremthet olyan kisebb vagy közepes méretű vágóhidaknak, amelyek az adott régiókban találhatók, és amellett, hogy csak arról a területről vásárolnak sertést, hajlandók jelentős anyagi és humán erőforrást biztosítani a japán piacon való megjelenéshez. Éder Tamás úgy véli, hogy a mangalica ismertsége miatt valószínűleg erre leginkább a mangalicahús területén nyílik reális lehetőség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.