A károk ellenére marad a német szigor

Az Európai Unió követett el hibákat a koronavírus elleni oltóanyagok jóváhagyásának lassúságával, alábecsülte a vakcina tömeges előállításával járó nehézségeket, és bízott abban, hogy időben megkapja a megrendelt adagokat, de levonta a tanulságokat mindebből – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén. Emlékeztetett, hogy december óta 26 millió adag vakcinát szállítottak le, ezt több mint 17 millió ember már meg is kapta, és

változatlanul az a cél, hogy a nyár végére a 27 tagállam felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltsák.

Ennek ellenére tény, hogy ma nem tartunk ott, ahová el akartunk jutni a vírus elleni harcban – ismerte el. Von der Leyen ugyanakkor próbálta védeni az EU-t, szerinte muszáj volt betartani minden előírást, mielőtt engedélyezték az oltásokat, még akkor is, ha ezzel három-négy hetet veszítettünk.

A világjárványokra való jobb felkészülés biztosítására mindenesetre

Brüsszel új hatóságot hoz létre, amely felügyelni fogja az oltóanyagok és gyógyszerek fejlesztésének és gyártásának folyamatát, különös tekintettel a koronavírus új változatainak megjelenésére.

Emellett megalakítanak egy munkacsoportot Thierry Breton belső piacért felelős biztos vezetésével, amelynek az lesz a feladata, hogy felgyorsítsa a vakcinagyártást. Az utóbbit az Európai Parlament is támogatja, az Európai Néppárt kedden nyújtott be egy javaslatot, amely tízmilliárd eurót fordítana erre a célra. Az oltási kampány sikeréhez hozzájárul, hogy beindította a németországi gyártást a BioNTech, amelynek az amerikai Pfizerrel kifejlesztett vakcináját elsőként engedélyezték az EU-ban. Az első szállítmányok várhatóan április elején érkeznek meg a marburgi gyárból, amely teljes kapacitáson évente 750 millió adag oltóanyagot képes előállítani. A brit-svéd AstraZeneca pedig az ugyancsak német IDT Biologikával kötött szerződést, de a gyártás teljes kapacitással csak a jövő év végén indul.

Az oltási kampány lassúsága és az új vírusvariánsok miatt a járvány az EU több tagállamában is változatlanul gyorsan terjed, ezért újabb korlátozásokat kell bevezetni, vagy meghosszabbítani a meglévők hatályát.

Az előbbi történik Görögországban, ahol csütörtöktől szigorítanak, elsősorban az athéni régióban, mert Kiriákosz Micotákisz kormányfő figyelmeztetése szerint az országot immár a harmadik hullám fenyegeti. Németországban pedig hosszabbítanak, tegnap lapzártánk utánig tartó hosszú és éles vitát folytatott Angela Merkel kancellár a tartományi vezetőkkel arról, hogy meddig – március 7-ig vagy 14-ig – tolják ki a novemberben bevezetett, majd karácsony előtt szigorított korlátozások időbeli hatályát, ami súlyos gazdasági következményekkel jár.

Az Ifo szerdai elemzése szerint

a járvány második hulláma az egész első fél évben fékezni fogja a gazdaság talpra állását, a veszteség eléri a heti 1,5 milliárd eurót.

Ám a negatív hatás sokkal gyengébb, mint amilyet az első hullám okozott – Timo Wollmershauser, az intézet előrejelzésekért felelős vezetője szerint. A kibocsátás csupán a szolgáltatási szektorban csúszik majd negatívba, és ez az első negyedévben nem egészen 1 százalékponttal csökkenti a GDP-növekedést. Ennél kisebb, fél százalékpontos esést okozott 2020 utolsó három hónapjában – tette hozzá. Az érintett ágazatok – vendéglátás, kulturális szolgáltatás, sport és szórakoztatóipar, szépségipar – reálgazdasági kibocsátása valószínűleg 20 milliárd euróval lesz kisebb 2021 első három hónapjában, mint a járvány előtti utolsó teljes negyedévben, 2019 végén.