Alig maradtak el az állam kiadásai az uniós átlagtól

Magyarországon az állami kiadások a bruttó hazai össztermék (GDP) 45,6 százalékát tették ki a 2019-es évben. Ezzel pontosan egy százalékponttal maradt el az Európai Unióban mért 46,6 százalékos általános GDP arányos költéstől – derül ki az Eurostat pénteki publikációjából.

Az adatok a 2019-es évre vonatkoznak, így nem mutatják a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági sokk hatását. Ezek a statisztikák leginkább összehasonlítási alapként fognak szolgálni, hogy a vírus keltette változások átláthatóbbá váljanak.

A kontinensen átlagosan a bruttó hazai össztermék 46,6 százalékát fordították a tagállamok kiadásaik finanszírozására.

A ráfordítások közül a társadalom biztosítások hasították ki a legnagyobb szeletett a kormányzati kiadások tortájából,

a források közel ötödét (19,3 százalékát) fordították erre a területre az unió statisztikai hivatalának adatai alapján.

A második legnagyobb költségelem a tagállamok részéről az egészségügy volt, amelyre a bruttó hazai össztermék 7 százalékát fordították átlagosan. Majd közszolgáltatások jöttek 5,8 százalékkal a harmadik helyen a 2019-es évben.

Ezzel szemben kisebb súllyal szerepeltek például a közösségi ráfordítások (0,6 százalék), a környezetvédelem (0,8 százalék), illetve a védelmi, és a kulturális vagy vallási támogatások (1,2 százalékkal).

A magyarországi állami költések között is a társadalom biztosítás volt a legjelentősebb elem 12,7 százalékkal, azonban így 6,6 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól 2019-ben.

Míg a második helyen már a közszolgáltatások álltak (8,2 százalékkal), majd szorosan mögöttük a gazdaságpolitikai kiadások (8 százalékkal) következtek. A negyedik és ötödik az oktatás (4,7 százalékos) és az egészségügy (4,5 százalékos) részesedése volt a sorban.

Az uniós átlaghoz hasonlóan hazánkban is a három legkisebb kiadás a környezetvédelem (0,5 százalék), a közösségi ráfordítások (0,8 százalék) és a nemzetvédelem (1 százalék) voltak.

Azonban a gazdaságra 3,6 százalékponttal többet költöttünk,

de pozitív eltéréseket találunk még a közszolgáltatások (+2,4 százalékpont) és a kultúra vagy vallási támogatások (+1,8 százalékpont) területein is 2019-ben.

Kevésbé előnyös mutató volt azonban az egészségügyi kiadások GDP aránya, ami 2,5 százalékponttal múlta alul az európai átlagot.

A közegészségügyeket azonban az aktuális világjárvány kiemelten érintette, de hatással volt a többi költségelemre is. Így a tavalyi év adataiban vélhetően jelentős átalakulásokat fogunk tapasztalni.