Üzbég bank privatizálásáról tárgyalhatott az OTP
Budapesten járt kedden az Üzbég Köztársaság kormánydelegációja, amelynek képviselői a magyar kormánytagok mellett az OTP Bank csúcsvezetőivel is tárgyaltak. Az Üzbegisztáni Befektetési és Külkereskedelmi Minisztérium honlapján megjelent tájékoztató szerint Sardor Umurzakov miniszterelnök-helyettes, befektetési és külkereskedelmi miniszter Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával és Wolf Lászlóval, a pénzintézeti csoport akvizíciós stratégiáért felelős vezérigazgató-helyettesével tárgyalt.
Az üzbégek tudósítása szerint a felek egyeztettek az ország pénzügyi piacán folyamatosan megnyíló külföldi tőkebefektetési lehetőségekről és az állami tulajdonú kereskedelmi bankok privatizációjáról. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az egyik üzbég kereskedelmi bank privatizációja révén az OTP csoport hogyan léphetne be az ország bankpiacára. Ezzel kapcsolatban a Világgazdaság kérdésére az OTP kommunikációs osztálya a következő választ küldte:
Az OTP Bank folyamatosan vizsgálja az akvizíciós lehetőségeket, elsősorban azokban az országokban, ahol már jelen van a hitelintézet. Ez a stratégia azonban nem zárja ki olyan új piacok vizsgálatát sem, amelyek jó belépési lehetőségeket kínálnak az OTP csoport számára.
Az OTP nyitott szemmel jár a banki akvizíciók piacán, de nem gondolom, hogy Üzbegisztán lenne az elsődleges célpontja. Az ottani bankok privatizációja felkeltheti ugyan az OTP menedzsmentjének érdeklődését, de kevéssé valószínű, hogy közvetlenül abban a térségben keresik a piaci lehetőségeket
– mondta a Világgazdaságnak Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágának vezetője. Szerinte elsősorban a pozitív GDP-adat, valamint a fejlődő piaci optimizmus hajtja az OTP-részvény árfolyamát a napokban.
Az AsiaMoney írása szerint a 33 millió lakosú Üzbegisztánban az öt legnagyobb bank állami kézben van, náluk koncentrálódik a teljes eszközállomány 67 százaléka. A volt szovjet tagköztársaságban 2016-ban kezdődött meg a piacnyitás, az országot 27 évig elnöklő Islom Karimov halála után. Addig a szovjet érából ismert gazdaságpolitika érvényesült: a stratégiai fontosságú vállalatok – köztük a bankok – szinte kivétel nélkül erős állami kontroll alatt álltak. A rögzített árfolyampolitikával 2017-ben hagytak fel, ezután a helyi deviza, a szom árfolyama 50 százalékkal esett a dollár ellenében. A kormány ezután csökkentette a társaságiadó- és a személyiadó-kulcsokat, és így tett az importvámmal is, valamint állami privatizációs és tőkepiacokért felelős ügynökségeket hozott létre, tavaly novemberben pedig már az ország közelgő WTO-tagságáról szóltak a hírek. Az állami tulajdonú pénzintézetekben van a betétek 72 százaléka, és onnan folyósítják a hitelek 88 százalékát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.