A kötvénypiacon még nem érezhető az EKB beavatkozása

Némi időre lehet szükség ahhoz, hogy láthatóvá váljon a pénznyomtatás ütemének múlt héten elfogadott fokozása, ami a válság hatásait hivatott enyhíteni – hangsúlyozta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt tartott beszédében.

Az EKB a kötvénypiaci hozamok csökkentése és a hitelfelvételi költségek növekedésének megakadályozása érdekében a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében a kötvényvásárlások jelentős növelését ígérte, ami elsősorban az Egyesült Államokban tapasztalható magasabb inflációs félelmek miatt vált szükségessé az európai piacon is.

Elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az EKB heti vásárlási adataiban egyelőre nem látható a vásárlás fokozása. Lagarde erre vonatkozóan jelezte, hogy időbe telik, mire az ígért lépés megjelenik a heti kötvényvásárlási számokban. A nyilvántartást torzíthatják rövidtávú tényezők – például alkalmanként egyösszegű visszaváltások –, ám hosszabb időintervallumot tekintve látható lesz a növekvő tendencia. Az aggodalmak pedig minden bizonnyal erősödnek majd, miután az amerikai jegybank (Fed) szerdán emelte növekedési és inflációs várakozásait, miközben 2024-ig nem tervez kamatemelést.

Ez tovább röpítette a tízéves amerikai állampapír hozamát, ennek nyomán pedig az euróövezet államkötvényeinek hozamai is ismét emelkedésnek indultak.

Lagarde erre vonatkozóan egyszerűen megismételte a bank politikai üzenetét, beleértve a növekedésre, az inflációra és a kötvényhozamokra vonatkozó útmutatásait.

Noha a tízéves brit államkötvények hozama január óta szintén jelentősen emelkedett, a jegybank az irányadó kamatlábat egyhangú döntéssel a várakozásoknak megfelelően az eddigi rekordalacsony szinten, 0,1 százalékon hagyta, és nem változtatott 875 milliárd font összegű kötvényvásárlási programján sem. Az indoklásban kiemelte, hogy

az Egyesült Királyság GDP-je az előrejelzések szerint 2021-ben meghaladja a válság előtti szintjét, és az infláció várhatóan tavasszal visszatér a 2 százalékos célhoz.

A jegybank mindaddig nem kíván szigorítani a monetáris politikáján, amíg jelentősen nem csökken a munkanélküliség, és a 2 százalékos inflációs cél fenntartható marad.

A török jegybank viszont nem kerülhette el, hogy reagáljon a növekvő inflációs nyomásra. A döntéshozók erőteljes monetáris szigorítás mellett döntöttek, 200 bázisponttal, 19 százalékra emelve az egyhetes repokamatlábat, meglepve az elemzők többségét, akik 100 bázispontos emelésre számítottak. A jegybank ezzel 2019 augusztusa óta a legmagasabbra emelte a hitelfelvételi költségeket, figyelembe véve a rövid és középtávú inflációs kilátásokat. Az éves infláció februárban 15,61 százalékra emelkedett a januári 14,97 százalékról, ami 2019 júliusa óta a legmagasabb szám. A szigorú monetáris politikát a bank mindaddig fenntartja, amíg az árindex tartós csökkenésnek nem indul, emellett akár további szigorítás is jöhet Törökországban.