A vállalkozások csupán három százaléka védette le szellemi tulajdonát

A csaknem félmillió hazai vállalkozásnak eddig mindössze alig három százaléka élt a szellemi tulajdonának levédésével. Ezt az elenyésző hányadot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala már rövid távon legalább a duplájára szeretné növelni – áll a Magyar Nemzetben.

Támogatástól, adókedvezménytől, piacszerzéstől és tőkebefektetéstől esik el az a feltaláló, aki nem védeti le a fejlesztését; az esetleges figyelmetlenség milliárdos károkat, cégek, kutatók ellehetetlenülését eredményezheti

– fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke.

Az elnök kiemelte: ha az adott fejlesztő levédeti termékét, sok mindenből származhat bevétele: a terméken kívül például eladhatja a licencet vagy a gyártási, értékesítési jogot. Ennek kapcsán kiemelte azt is, hogy ha a feltaláló kutatás-fejlesztési támogatást kap, adó-visszatérítéshez jut, és az eredményből mégis egy külföldi vállalkozás csinál pénzt, az nem térül meg nemzetgazdasági szinten sem.

Az elnök döbbenetesnek nevezte, hogy a magyar vállalkozói köztudatban mennyire nincs jelen az, hogy a szellemi tulajdonnak hatalmas értéke van, és azt meg kell védeni.

A csaknem félmillió hazai vállalkozásnak eddig mindössze alig három százaléka élt a szellemi tulajdonának levédésével. Ezt az elenyésző hányadot a hivatal már rövid távon legalább a duplájára szeretné növelni.

Mint fogalmazott: a Magyarországon bejegyzett oltalmak száma fontos mutató, jól illusztrálja a piaci képességeket, a befektetési vonzerőt, a technológiai érettséget.

A hazai élelmiszeriparban például 11 termékvédjegy van, emellett több mint negyven minőséget tanúsító védjegy. Ausztriában ezzel szemben 33 ezer termékhez tartozó védjegyet tartanak nyilván, mert a családi gazdaságok szintjén is aktívan, tudatosan védik a termékeiket, legyen az sajt vagy pékáru.

Az elnök szerint ugyanakkor már éledezni látszik a tudatosság itthon és európai uniós szinten is. Megjegyezte: erre nagy szükség van, mert ha nem változik a szellemi tulajdont érintő hozzáállás, elhúz az ország mellett az Egyesült Államok és Ázsia. Az elnök példaként említette, hogy a száz amerikai vezető vállalkozás együtt nagyjából annyi oltalommal rendelkezik, mint az összes európai cég. Magyarország pedig az itteni átlagtól is elmaradt – magyarázta az SZTNH elnöke.

Pomázi Gyula kiemelte, azon dolgoznak, hogy a jövőben ne jelenhessen meg olyan hazai és uniós finanszírozású kutatás-fejlesztés-innovációs (KFI) pályázati kiírás, amelyből hiányzik az a követelmény, hogy a pályázó a projektben létrehozandó innovációt köteles levédetni.