Hamarosan a boltokban is drágul a hús

Szerdán újabb 10 eurócenttel emelkedett az élő sertés németországi jegyzése, ami azt jelenti, hogy itthon a kilogrammonkénti felvásárlási ár a 400 forint feletti régióba emelkedhet

– mondta a Világgazdaság érdeklődésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszerért felelős alelnöke is. A nagy vágóhidak ugyanis a termelőkkel kötött szerződéseikben az árat valamilyen formában a német jegyzéshez kötik, a legtöbb helyen meghatározó súllyal. Egy hónap alatt csaknem 25 százalékkal emelkedett az élő sertés ára.

A húsiparosok reményei szerint attól nem kell tartani, hogy olcsó importsertéshús árasztja el a magyar piacot, mert a takarmányárak emelkedéséből adódó termelői költségnövekedés mindenhol jellemző.

Korábban, amikor az afrikai sertéspestis pusztított, az exportlehetőségek rendkívüli mértékű beszűkülésekor még erős volt az importnyomás, de ezt a helyzetet az európai piac néhány hónap alatt kezelte

– mondta Éder Tamás. A németek részben visszafogták a termelésüket, csökkentették a sertésállományt, és alternatív értékesítési csatornákat találtak. A piac helyrebillenésének egyértelmű jele a német jegyzés emelkedése, és egyáltalán nem biztos, hogy itt van az élősertés-árak emelkedésének a vége. A NAK alelnöke szerint a tejnél, a baromfinál és gyakorlatilag az összes, takarmányra alapozott állattenyésztési ágazatban elindult ez folyamat, bár – mivel ezek a piacok korábban jóval kiegyensúlyozottabbak voltak a sertésénél – kisebb intenzitással. Mindenhol igaz ugyanakkor, hogy

a különböző mértékű önköltségi nyomásnak a fogyasztói árakban is meg kell jelennie, ahogyan a közvetlenül gabonát vagy lisztet használó termékpályákon ez már részben megtörtént.

A húsnál viszont ez nem megy egyik napról a másikra, Éder Tamás szerint a feldolgozói átadási árak emelésére még nem látnak érdemi jeleket a piacon.

Az ilyen típusú árnövekedések az áthárítása általában még a tőkehúsok esetében is hetek, esetleg hónapok alatt történik meg

– mondta. Legutóbb a drasztikus élőállatár-emelkedésnél három hónapba is beletelt, mire sikerült a teljes önköltség-növekedést áthárítani, a feldolgozott készítményeknél ez még lassúbb volt.

Éder Tamás úgy véli, hogy a hús- és húskészítményipar most kicsit „erőszakosabb” lesz, mivel nincs olyan helyzetben, hogy tartósan ne tegye bele az önköltségeit az értékesítési árba. Ráadásul mivel most talán nem kell tartani alulárazott importnyomástól, vélhetően könnyebben lehet a kiskereskedelemmel egyeztetni – de ez korántsem egyszerű folyamat.

A fogyasztó is nagyon árérzékeny – bár ezek iránt az élelmiszerek iránt rugalmatlanabb a kereslet, mint a nem alapvető, illetve luxustermékek iránt –, de abban reménykednek, hogy most – mivel azok, akiknek megmaradt a jövedelmük, egy sor korábbi kiadásra nem költhetnek – a vásárlók is jobban elfogadják a magasabb árat. Így talán könnyebb lesz a kiskereskedőkkel is egyeztetni, hogy a bolti árakban is minél előbb jelenjenek meg a feldolgozói költségnövekedések.