Lázadás a gépek ellen?

A Kaspersky informatikai biztonsági vállalat Európára kiterjedően végzett új kutatása véleménykülönbségeket tárt fel a tökéletesített emberekkel – a családban, a munkahelyen vagy akár a magánéletben – megosztott közös jövővel kapcsolatban. A tanulmány megállapította, hogy az embertökéletesítéssel kapcsolatos ismeretek hiánya visszafogathatja az izgalmas fejlesztéseket.

Az európai felnőttek csaknem fele (46,5 százaléka) úgy véli, hogy az embereknek meg kell adni a szabad választás lehetőségét a testük embertökéletesítési technológiák segítségével való fejlesztésére,

ugyanakkor sokan aggódnak az ilyen technológiák hosszú távú társadalmi hatásai miatt. Ezek az adatok a globális kiberbiztonsági szakértőnek számító Kaspersky által végzett, egész Európára kiterjedő felmérésből származnak.

Az embertökéletesítésnek kétféle formája lehet:

vagy egészségügyi okokból lehet rá szükség (pl. bionikus végtagok használata), vagy az emberek dönthetnek úgy, hogy tökéletesítik magukat, például rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chipek beültetése révén.

A Kaspersky hét európai nemzet 6500 felnőtt korú lakosát bevonó széleskörű kutatása megállapította, hogy az európaiak mindössze 12 százaléka ellenezné, hogy egy tökéletesített személlyel dolgozzon együtt, mert szerintük az illető tisztességtelen előnyben lenne a munkahelyen.

Ugyanakkor ötből csaknem két európai (39 százalék) aggódik amiatt, hogy az embertökéletesítés társadalmi egyenlőtlenséget vagy konfliktust eredményezhet a jövőben.

Összességében az európaiak csaknem fele (49 százaléka) „izgatott” vagy „optimista” egy olyan jövőbeli társadalmat illetően, amelyben a tökéletesített és nem tökéletesített emberek egymás mellett élnek.

A Kaspersky felmérése szerint az európaiak több mint a fele (51 százaléka), mondta azt, hogy találkozott már „tökéletesített” emberrel. Ami a magánéletet illeti, az európaiak csaknem a fele (45 százaléka) számára nem jelentene problémát egy tökéletesített emberrel randizni, és 5,5 százalékuk arról számolt be, hogy randevúzott már tökéletesített személlyel.

Több mint egyharmad nyilatkozott úgy, hogy „mindig is elfogadták” a tökéletesített embereket, 17 százalék pedig azt mondta, hogy most már elfogadóbb, mint tíz éve. Az európai férfiak fele (50 százaléka) mondta azt, hogy „izgatott” vagy optimista” egy olyan jövőt illetően, amelyben a tökéletesített és nem tökéletesített emberek egymás mellett élnek, míg a nők 40 százaléka osztja ezt a véleményt.

Ha egy családtagnak egészségügyi okokból kellene tökéletesítési technológiát igénybe vennie, a válaszadókat az zavarná a legkevésbé, ha a családtag bionikus kart (38 százalék) vagy bionikus lábat (37 százalék) kapna, és a válaszadók közül az egyesült királyságbéliek a legelfogadóbbak.

Ha önkéntes tökéletesítésről van szó, akkor legnagyobb valószínűséggel a portugáliai (56 százalék) és a spanyolországi (51 százalék) felnőttek mondják azt, hogy az emberek azt tehetnek a testükkel, amit akarnak, míg az egyesült királyságbéli válaszadók esetében a legkisebb a valószínűsége annak, hogy egyetértenek ezzel (36 százalék).

Tízből csaknem minden harmadik európai (29,5 százalék) támogatna egy tökéletesítés mellett döntő családtagot, a választásától függetlenül. Ebben a kérdésben a portugálok a legtámogatóbbak (46 százalék), a franciák pedig a legkevésbé támogatóak (19 százalék).

Az európaiak mindössze 16,5 százalék gondolja „furcsának” saját magunk tökéletesítését

(ezen belül Portugáliában mindössze nyolc százalék, míg az Egyesült Királyságban 30 százalék vélekedik így), míg csaknem a negyedük (25 százalék) „bátor dolognak” tartja az öntökéletesítést.

A válaszadók alig több mint a negyede (27 százalék) véli úgy, hogy a tökéletesített embereket kormányzati szintű különleges képviselet illeti meg, 41 százalék pedig ellenzi ezt az ötletet.

Az eredményeket a Kaspersky vezető tökéletesítési szakértőkkel folytatott, március 17-i online vitájának apropóján hozták nyilvánosságra, amelyre a Kaspersky NEXT 2021 rendezvény keretében került sor. A vitához a Kaspersky Future of Human Augmentation 2020 (azaz Az embertökéletesítés jövője, 2020) c. jelentése szolgáltatja az alapot.

Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója elmondta:

„Bár Európa-szerte széleskörű támogatást és érdeklődést tapasztalunk az embertökéletesítés iránt, érthető módon aggályok is felvetődnek annak a társadalomra gyakorolt hatása kapcsán. A kormányoknak, az iparági vezetőknek és a tökéletesített embereknek együtt kell működniük az embertökéletesítés jövőjének formálása érdekében, hogy biztosítani lehessen ezen izgalmas iparág szabályozott, mindenki számára biztonságos fejlődését.”

Hannes Sapiens Sjöblad, a DSruptive Subdermals ügyvezető igazgatója és társalapítója hozzátette:

„Az embertökéletesítési technológiákra nem szabad csak néhány kiváltságos számára elérhető felső kategóriás, high-tech megoldásokként gondolni. Megfizethetőnek és mindenki számára elérhetőnek kell lenniük – hogy mindenki élvezhesse a tökéletesítés kínálta előnyöket.”