Régiós középmezőnyben a hazai bérek

A nettó keresetek vásárlóerő-paritásán érzékelhető leginkább a magyar bérek lemaradása a visegrádi országokhoz képest, a bruttó átlagfizetések többé-kevésbé már azonosak a régióban – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a hazai bérfelzárkózás aktuális helyzetéről. A visegrádi országok statisztikai hivatalainak adatai szerint továbbra is

a cseh átlagbér a legmagasabb a térségben: 2020-ban 35 ezer 610 korona, azaz bruttó 498 ezer forint volt.

Lengyelországban tavaly az éves átlagkereset bruttó 413 ezer forintnak, Szlovákiában pedig 407 ezer forintnak felelt meg. Magyarországon az éves átlagfizetés bruttó 403 ezer forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb, mint a korábbi esztendőben.

Példátlanul hosszú bérfelzárkózási perióduson van túl a hazai gazdaság, miután tavaly nyolcadik egymást követő éve nőttek a fizetések, 2010 óta a bruttó átlagkereset 72 százalékkal, a reálbérek pedig mintegy 50 százalékkal emelkedtek. Bár a csehországi fizetésektől továbbra is erősen elmaradnak a magyarországiak – korábban nem volt ritka a 150-160 ezer forintos különbség sem –, mára a magyar keresetek hátránya kimutathatóan csökkent.

Fontos megjegyezni, hogy hasonlóan robusztus növekedést produkáltak a romániai fizetések is az elmúlt időszakban, ám a hírekkel ellentétben a magyarországi bérek továbbra is meghaladják keleti szomszédunk mutatóit: Magyarországon decemberben 298 ezer forint volt a nettó bér, Romániában 3620 lej, azaz 271 ezer forint. Palkovics Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy az átlagbérekhez képest Magyarországon a legalacsonyabb a régióban mind a bruttó, mind a nettó minimálbér aránya, és Romániához hasonlóan itt a legnagyobb a minimálbér adó- és járulékterhe. Ráadásul a kötelező legkisebb munkabér idei 3,6 százalékos növelése is lassítja a bérfelzárkózást, miközben Szlovákiában és Lengyelországban a 7 százalékot is meghaladja a minimálbér idei emelésének mértéke – emelte ki.

A szakszervezeti vezető rámutatott, hogy

az adócsökkentés lehetne az egyik irány, amellyel tovább nőhetne a fizetések vásárlóereje.

A 2016-os bérmegállapodásnak köszönhetően évről évre csökken a szociális hozzájárulási adó, amely az idén már 15,5 százalék. Ennek ellenére továbbra is Magyarországon a legmagasabb az adóék, ezért is lenne indokolt a közterhek mérséklése. A másik oldalról – hívta fel a figyelmet a munkástanácsok elnöke – a versenyszféra emelhetné a bruttó béreket, de erre most kevesebb esély van a bizonytalan gazdasági környezetben. A jelen helyzetben tehát az egyetlen lehetőség, hogy a kormány csökkentse valamelyik adónemet, vagy a szociális hozzájárulási adót, vagy a személyi jövedelemadót. Az utóbbi régi kormányzati célkitűzés, ám a szakszervezeti vezető is felhívta a figyelmet: tetemes költségvetési kihatása lenne az szja 6 százalékos csökkentésének. Korábban a Világgazdaság megírta, hogy egy ekkora mértékű adócsökkentés mintegy ezermilliárd forint bevételkiesést okozna a büdzsének.