Bizonytalan újrakezdés terasznyitással

Eladták a családi ezüstöt, sokuk magánvagyonát jelzálog terheli, miután az elmúlt év nagyobbik részében nem, vagy alig jutottak bevételhez

– összegezte a Világgazdaságnak a vendéglátóipar helyzetét Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Nem titkolta, senki sem tudja, hogy hány étterem nyit meg újra, a szombati nyitás ráadásul még nem teljes körű újrakezdés, hiszen nem minden vendéglátóhelyhez tartozik terasz.

Az első napokban és hetekben eufórikus hangulatra számítanak sok helyen, hiszen csaknem fél év után helyben is lehet majd fogyasztani. A szombati terasznyitás felér egy klasszikus újrakezdéssel, a legtöbb helyet újra be kell üzemelni.

A terasz díját a pandémia miatt mindenütt elengedték, de új, vagy újabb közterületeket nem foglalhattak el a vendéglátósok,

noha még egy ideig, a négymillió fő beoltásáig biztosan nem nyithatnak meg a belső terek.

A bérleti díjat is csak az állami üzlethelyiségekben engedte el egy kormányhatározat, de az ingatlanok nagy része magántulajdonban van. A magántulajdonosok egy része semmilyen engedményt nem adott, egyébként pedig a nulla bevétel mellett is jelentős fix költségeket kell a zárva tartó helyeknek fizetni.

Az igazság pillanata sem most jön el, hanem a nyitás után három-hat hónappal, amikor majd kiderül, hogy a rendkívüli áldozatok árán életben tartott, elvitellel, házhoz szállítással sem általános sikerrel próbálkozó vállalkozások közül mennyi lesz rentábilis, és mennyi nem. Még nem tudni azt sem, hogy mekkora lesz a belföldi kereslet, és mikor indul be a nemzetközi turistaforgalom. A budapesti belváros tavaly kiürült, és egyre inkább úgy tűnik, hogy idén sem térnek vissza még a külföldiek, az idei nyáron is a belföldi turizmus lehet a húzóágazat. Az MVI elnöke szerint

a belvárosban reális lehet a becslés, hogy a vendéglátóhelyek 30-40 százaléka nem tud megnyitni.

Pluszforrást remélnek attól, hogy a Széchenyi Pihenőkártya különböző zsebeit átjárhatóvá tették, és nem ragadnak bent a 2019-es feltöltések – mondta az ipartestületi elnök. A teljesen kivérzett ágazatnak komoly segítség lenne, ha a 2019-es és 2020-as év bejelentett, adózott forgalma különbözetének 20 százalékát megkapnák egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként.

Ez egy 100 millió forint bevételű, tavaly 20 millióra apadt forgalmú vállalkozásnak 16 millió forintos segítség lenne.

Az időközben bekövetkezett jelentős alapanyag-áremelések miatt – csak a hús ára 25 százalékkal emelkedett – 10-15 százalékkal magasabb éttermi árakkal találkoznak majd a vendégek.

Az áremelés nem a veszteségek finanszírozását szolgálja, hanem a magasabb önköltséget tükrözi

– hangsúlyozta az MVI elnöke. Ebben a munkabérek emelkedése is benne van, a kisegítő munkásokat elszívta az építőipar, és nem lesz könnyű visszacsábítani őket. A szakképzett munkaerőre is többet kell szánni, mert hamarosan beindul a külföldi elszívó hatás, ami ellen csak megfelelő nagyságú fizetésekkel lehet tenni.

A munkaerő-toborzás és az alapanyagok beszerzése már javában tart, az idén is erős nyárra esélyes Balatonnál a tavalyinál többen igyekeznek majd a vendégforgalomból profitálni, több új hely nyílik és sok régi megújulva várja az új szezont – tudtuk meg Csapody Balázstól, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosától, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnökétől. Mint mondta, bízik benne, hogy a balatoni árak nem szállnak el, és a tó környéke szerethető arcát mutatja. A Kistücsök terasza is megújult, így most nagyobb területen tudják elhelyezni a vendégeket, de árakban húznak egy lélektani határt, ami fölé akkor sem mennek, ha drágábban is teltházasok lehetnének.

Nyájimmunitás a jövő záloga

Rendkívül fontos lenne a hatmilliós beoltottsági szint, a nyájimmunitás elérése, mert addig végig fennáll a visszaesés veszélye, és a szigorítások is érvényben maradnak, vagyis az oltásellenesség tönkreteheti az ágazatot – szögezte le a vendéglátó ipartestület elnöke. Kovács László hangsúlyozta, az egészségügyisek és a pedagógusok után prioritás lenne a turizmus-vendéglátásban dolgozók beoltása.