BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jön a szezon: maradunk vagy utazunk?

A világ nagyobbik része már ki van éhezve az utazásra. Fontos kérdés, hogy amint zöld lámpát kap a globális turisztika, mi fog történni. Visszatérünk a korábbi tömegturizmushoz, minden előnyével és hátrányával együtt? Újra lépni sem lehet majd a népszerű célpontokon? Vagy a többség biztonságos búvóhelyeket keres?

A globális turizmus forgalma a harmadára csökkent, a veszteségek óriásiak, miközben több mint százmillió munkahely kötődik az iparághoz. A járvány még mindig a heves szakaszában van, így az erre az évre vonatkozó előrejelzések is óvatosak. Az idei trendek hasonlóak lesznek a tavalyi történésekhez: preferáltan belföldi pihenés, inkább természetes, mint urbánus közegben, és egyre nő az érdeklődés a fenntartható utazások iránt – ezt jelzik a szakértők. A dél-európai országok már várják a turistákat, de jelen pillanatban még senki sem lehet biztos abban, mi is lesz a nyáron, érdemes-e tervezgetni, foglalni, vagy minden last minute-ben dől el. Bognár Dánielt, a PwC Magyarország vezető menedzserét kérdezte a Figyelő az idegenforgalmi iparág várható alakulásáról.

A globális tömegturizmus már a járvány előtt is komoly terhelést okozott a népszerű turisztikai célpontokon. Lehet-e ugyanonnan folytatni?

A Covid–19 korábban sosem tapasztalt sokkot okozott a globális tömegturizmusban: míg a 2008-as világgazdasági válságot követően 8, vagy éppen a 2003-as SARS-járvány hatására 17 százalékkal csökkent a nemzetközi utazások száma, addig 2019-hez képest tavaly világszerte a negyedére (–73 százalék) esett. Mindezt úgy, hogy 2019-re a turizmus már a globális GDP 10 százalékát és 320 millió ember megélhetését jelentette. Bár a pandémia csaknem az egész világon végigsöpör(t), a legnagyobb veszteségeket a külföldi turistáktól a leginkább függő desztinációk szenvedték el. Gondoljunk például a karibi térségre, ahol az elmúlt évtizedekben a turisztikai szektor kiszorította a hagyományos iparágakat (mezőgazdaság, halászat), így a beutazó nyaralók elmaradásával a térség számos országa elveszítette exportbevételei akár 60-80 százalékát is. Európában az abszolút értékben is a legnépszerűbb turisztikai desztinációk (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia) mellett azon államokat sújtotta a legnagyobb mértékben a koronavírus, ahol a turistaforgalom döntő többsége külföldi (Izland, Málta, Horvátország, Görögország, Portugália, Ausztria).

Ne feledjük azonban, hogy a globális turistaforgalom ideiglenes megszűnésével a népszerű célpontok környezeti terhelése is enyhült: ahogy az óriási tengerjáró hajók eltűntek Velencéből, kitisztult a kanálisok vize; a Machu Picchu turisták által kitaposott ösvényeit újra benőtte a fű; a repülőjáratok ritkulásával pedig tisztább lett a városok levegője.

Fotó: Shutterstock

Az ürességtől kongó városok, a turisztikai forgalom nyomása után hirtelen fellélegző, zöldülő úti célok képe, a munkájukat egyik napról a másikra elvesztők tömege világos üzenet a döntéshozóknak: a tömegturizmustól való túlzott függőség ökológiailag, gazdaságilag, szociálisan nem fenntartható.

A turizmus újbóli fellendítésének alapja, hogy a járványhelyzet egészségügyi kezelése mellett követhető, könnyen elérhető információk álljanak a turisták rendelkezésére az utazási lehetőségekről, szabályokról; az állam nyújtson átmeneti segítséget a szektor vállalkozásainak (bértámogatás, hitelmoratórium, kedvezményes hitelkonstrukciók, közvetlen támogatások és a többi); alakítsanak ki biztonsági-higiéniai protokollokat, és tartassák be azokat.

Merre tovább? A Covid utáni turizmusnak új prioritásokat kell meghatároznia? Ha igen, mik lesznek ezek?

A poszt-covidos időkben a döntéshozóknak valóban új prioritásokat kell meghatározniuk: a turisztikai desztinációknak nagyobb hangsúlyt szükséges fektetniük a turizmus helyi, fenntartható formáira. Fontos lesz a belföldi és a regionális idegenforgalom ösztönzése – jó példa erre hazánkban a SZÉP-kártya-használat könnyítése vagy éppen a belföldi utazásra csábító Csodás Magyarország marketingkampány. A turisztikai szervezeteknek nagy szerepük lesz a kereslet koncentrációjának az oldásában is: ezt segítheti többek között a kevésbé ismert, rejtett kincsek promotálása vagy az egymással összefogó szolgáltatók (akár úti célokon átívelő) csomagajánlatai.

A pandémia előtt megjelentek előremutató kezdeményezések a tömegturizmus visszaszorítására: időben limitált és a kereslet függvényében árazott jegyek népszerű attrakciókhoz; a rövid távú lakáskiadás szigorítása; az egynapos turisták különadója; a sétahajók számának maximása stb. A felfutás első éveiben azonban nehéz lesz önmérsékletet elvárni az utazók kegyeit kereső desztinációktól – ezek döntéshozóinak a felelőssége, hogy a turisták bizalmának a helyreállítása mellett az utazások tér- és időbeli koncentrációjának az oldását is elősegítsék.

Változnak a fogyasztói igények? Mik lesznek a preferenciák: biztonságos járványkezelés, kisebb tömeg? Sarkítom: a luxusüdülés vagy az erdőszéli ház?

Sokszor mondjuk, hogy a fogyasztói igények gyorsan változnak: valóban, a pandémia következtében hirtelen felértékelődött a biztonság, a higiénia; a turisták preferálják a nyitott tereket, kerülik a tömeget; visszaszorult a csoportos utazás; előtérbe kerültek az autóval megközelíthető célpontok; ugrásszerűen nőtt az érintésmentes szolgáltatásokat használók (és a szolgáltatóktól ezeket elvárók) száma, s egyre többen mind több időt töltenek utazásuk megkezdése előtt online információgyűjtéssel. A visszarendeződés a járvány előtti idők szokásaihoz azonban várhatóan lassú lesz: az átoltottság növekedése ellenére a félelem, az óvatosság nem tűnik el egyik napról a másikra.

Bár a korlátozások enyhítésének a hírére biztos sok városban láthatunk majd „tömegjeleneteket” (gondoljunk csak Londonra vagy Miamira), a tömeges turisztikai kereslet visszarendeződése lassabb lesz. A turisták még jó ideig preferálják majd a kiszámíthatóbb, kisebb kockázatú utakat. Ennek tudható be, hogy a várakozások szerint a belföldi turizmus nagysága egy-két, a regionálisé két-három, míg a távolabbi nemzetközi utazásoké inkább csak három-négy éven belül éri el a pandémia előtti szintet.

A turisták a nyugodt, csendes úti célokat keresik majd. Akár távoli luxusüdülést választanak, akár erdőszéli kis házat, a lényeg, hogy a tömegtől távol lehessen kikapcsolódni. Mivel azonban a megfizethetőbb tömeges utazások (például csoportos buszutak, óceánjáró hajókon történő pihenés) kevésbé lesznek keresettek, és a távoli helyek elérése egyéni utazóként rendkívül költséges, várhatóan eltolódik az igény az aktív és ökoturisztikai lehetőségeket kínáló célpontok felé.

Az üzleti utazások iránti igény is alapjaiban változik. A cégek – kockázatkerülő magatartást követve, egyúttal kihasználva a mindenhol teret nyerő online meetingek lehetőségét – várhatóan sokáig kivárnak még munkavállalóik utaztatásával. Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy az egyre inkább elterjedő work from home munkarendnek köszönhetően az üzleti és a pihenési célú utak egybeolvadhatnak („work from anywhere” trend). Ez fontos lehet az eddig az üzleti utazókra fókuszáló szolgáltatóknak: érdemes úgy alakítani a kínálatukat, hogy a nyaralás alatt dolgozók számára is attraktív célponttá váljanak.

A globális turisztika szereplői (légitársaságok, utazási irodák, autókölcsönzők) óriási veszteségeket szenvedtek el, míg a kis helyi szolgáltatók akár nyerhettek például a tavaly nyári nyitáson. Ez év nyarát tekintve is ez a kettős tendencia várható?

A globális turisztikai szereplők – elsősorban a légi-, a hajótársaságok, a kiterjedt portfólióval rendelkező utazási irodák, az autókölcsönzők és a többi – hatalmas veszteségekkel szembesültek a pandémia következtében. Ha voltak nyertesei a válsághelyzetnek, azok éppen a kisebb szolgáltatók. Miközben a turisztikai szektor évtizedek óta küzd a szezonalitás csökkenésével, paradox módon 2020-ban éppen a nyári szezonban jeleskedő, jellemzően kisebb szolgáltatók jártak a legjobban. Hazánkban a tavaly nyári belföldi turisztikai „boom” hatására a népszerű vidéki desztinációk szolgáltatói a 2019-eshez hasonló bevételekre tudtak szert tenni – ez nem meglepő, hiszen például a Balatonon nem ritka, hogy egy-egy vendéglátóhely két hónap alatt keresi meg éves árbevétele 80-90 százalékát.

Fotó: Shutterstock

Nem csak mérettől függ azonban az érintettség mértéke, szektoronként is eltérő a kép: míg a szálláshelyek és az attrakciók esetében a méret- és elhelyezkedésbeli különbségek a meghatározók (Budapest vagy vidék), az élő zenei szegmenst nézve a kis és a nagy szereplők ugyanúgy óriási károkat szenvedtek el. A külföldi és a belföldi turistákat egyaránt sikeresen megszólító hazai koncertek és fesztiválok 45 milliárd forintos piaca gyakorlatilag lenullázódott a járvány miatti biztonsági korlátozások okán.

Ez év nyarát tekintve is hasonlók a várakozások. Legyen szó vendéglátó-, szálláshelyről vagy éppen turisztikai attrakcióról, a kisebb és a nyári szezonra fókuszáló, elsősorban belföldi vendégeket fogadó szolgáltatók 2021-et is nagyobb veszteségek nélkül vészelhetik át. A nagyobb méretű, egész évben működő, a külföldi keresletből élő szereplők – bár pénzügyi-finanszírozási lehetőségeik is tágabbak – jelentős költségszint mellett működtek-működnek az esztendő első felében, minimális bevételek mellett.

A védőoltások megjelenésével egyre több ország nyit a külföldi turisták felé (Európában például Málta, Görögország, Horvátország, Spanyolország), ez pedig további lehetőséget nyújt a belföldi turisztikai kereslet kiszolgálása mellett. A határok újranyitásának és a vakcináció terjedésének a hatására a mérleg már kevésbé jelentősen lejt majd a belföldi turizmus felé, viszont új mutánsok megjelenésével ismét arccal a Balaton felé fordulhatnak a turisták.

A pandémia mennyire tette kockázatos befektetési célponttá a turizmust?

A járvány jelentősen csökkentette a befektetések mértékét az idegenforgalmi ágazatban. A külföldi invesztíciók a 2019-es 48,5 milliárdról 2020-ra 12,6 milliárd dollárra zsugorodtak a Financial Times elemzése szerint. Ez alapján az idegenforgalomba irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) értéke 73,2 százalékkal zuhant a múlt év első felében 2019 azonos időszakához képest. A globálisan tapasztalt befektetési visszaeséssel ellentétben Magyarországon a pandémia alatt is folytatódott a turisztikai szektorban a beruházási kedv – elsősorban EU-s és állami, másodsorban magánbefektetői fejlesztési forrásoknak köszönhetően. 2020-ban 12 hotel nyílt, ezrével újultak meg kisebb szálláshelyek, 2021-ben pedig további szálláshely-fejlesztések várhatók. Az invesztíciók tekintetében általános megtorpanást tehát nem nagyon fogunk érzékelni, de várható, hogy az előrejelzéseknek a koronavírus miatti változása okán egy-egy nagy volumenű turisztikai beruházás átcsúszik a következő évre.

A teljes cikk megjelent a Figyelő 2021. április 22-i számában.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.