Lendületet vesztett a kínai gazdaság

A kínai gazdaság 18,3 százalékkal növekedett az első negyedévben a tavalyi első negyedévvel összevetve, de elmaradt a 19 százalékos várakozástól. A rekord magas érték azonban az alacsony bázisadatnak is köszönhető, ezért nem szabad túlértékelni annak jelentőségét: a járvány hatására 2020 első három hónapjában 6,8 százalékos visszaesést regisztráltak.

A rekord ellenére az elemzők szerint a gazdaság fellendülése lassult,

és további lassulás várható az év hátralevő részében is, részben a hazai vállalatok állami támogatásának csökkenése, a rossz hitelek növekvő állománya és az elhúzódó globális chiphiány miatt. Ezt mutatja, hogy negyedéves összevetésben a GDP-növekedés 0,6 százalékosra mérséklődött január–márciusban, az október–decemberi 3,2 százalékos növekedést követően. Elemzők 1,5 százalékos bővülésre számítottak.

Iris Pang, az ING kínai részlegéért felelős vezető közgazdásza hangsúlyozza, hogy a gazdaság már meghaladja a vírus előtti szintet, ezért az állami támogatásokat fokozatosan csökkenteni fogják, a negyedéves alapú növekedés pedig az év hátralévő részében mérsékelt 1 százalék körüli marad.

Ugyanakkor hozzáteszi, hogy

várhatóan a technológiai infrastrukturális beruházások továbbra is folytatódnak, mivel ezt tekinti Kína a jövőbeni növekedése gerincének,

noha egy elhúzódó chiphiány jelentősen lassíthatja a folyamatot, főként hogy a befektetéseket, az ipari termelés volumenét, az exportot és a belföldi értékesítést is negatívan befolyásolhatja.

Az ipari termelés márciusban 14,1 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami elmarad az elemzők 17,2 százalékos várakozásától, és szintén a bázishatás miatt mutat megtévesztően magas értéket. Havi összevetésben márciusban 0,6 százalékos növekedést regisztráltak az előző hónaphoz képest, és az elemzők itt is a fellendülés lassulását hangsúlyozzák, amiben nagy szerepe lehet a chiphiánynak.

A kiskereskedelem viszont az iparral ellentétben gyorsuló ütemben, 33,9 százalékot bővült az első negyedévben éves alapon, és felülmúlta az elemzők által várt növekedést is.

A járvány által leginkább sújtott vendéglátóipar 75,8 százalékot növekedett, ezzel pedig a járvány előtti szintre tért vissza.

A belföldi kereslet növekedése mindaddig magas lehet, amíg csak korlátozottan lehet külföldre utazni, így a fogyasztók kénytelenek otthon elkölteni a pénzüket, bár a chiphiány erősen szűkítheti a kínálatot.

A kilátásokról elmondható továbbá, hogy

a Kína és az USA közötti kapcsolatok kritikus hatással lehetnek Kína gazdasági növekedésére, főként a technológiai ágazatban,

miután valószínű, hogy az Egyesült Államok fokozni fogja a nyomást ezen a téren. Emellett számítani lehet arra, hogy a jegybank egyre több figyelmet kénytelen fordítani a rossz hitelek növekvő állományának visszaszorítására. Különösen aggasztóak az ország túlfűtött ingatlanpiacát érintő pénzügyi kockázatok, ezért a jegybank 150 milliárd jüan összegben középtávú hiteleket injektált a bankrendszerbe, miközben ígéretet tett arra, hogy ezekre a hitelekre a kamatláb egy évig változatlanul 2,95 százalék marad.

Emellett a jegybank arra szólította fel az ország 24 legnagyobb bankját, hogy az idei év hátralévő részében a technológiai fejlesztéseket kivéve, a gazdaság minden területén, különösen az ingatlanpiacon szorítsák a tavalyi szint alá a hitelkihelyezéseiket.

Emellett a gazdaság fellendülésével a monetáris szigorításra is lehet számítani,

mivel a túl laza politika eszközbuborékokat indukálhat, a reálgazdaságba történő befektetések helyett. Peking idénre 6 százalék feletti növekedést irányozott elő, míg a Nemzetközi Valutaalap április elején 8,4 százalékra javította előrejelzését a kínai gazdaság idei növekedését illetően.