BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még várni kell a béremelésre az állami cégek dolgozóinak

Elkezdődtek a tárgyalások a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány között az állami társaságok dolgozóinak bérfejlesztéséről. A megugró infláció miatt idén kisebb ütemű reálkereset-növekedésre van kilátás.

A közszolgáltató társaságok munkavállalóinak a keresete továbbra is elmarad nemzetgazdasági átlagtól, ezért is megalapozott a szakszervezetek 6 százalékos bérkövetelése. A kormány azonban idén a munkahelyek megőrzésére helyezi a hangsúlyt – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az állami társaságok bérfejlesztéséről szóló háromoldalú tárgyalások csütörtöki első fordulóját követően. Mint ismert, lassan öt hónapja húzódik a közszolgáltatások területén a 2021. évi bérmegállapodások megkötése.

A szakszervezeti vezető arra hivatkozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a munkaerőpiacon nincs akkora válság, mint amekkorát korábban az elemzők vártak, a gazdaság kifejezetten ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámában. Emellett – hívta fel a figyelmet a Munkástanácsok elnöke – a Magyar Nemzeti Bank az idén 6,4-7,1 százalékos bérdinamikára számít, ami szintén indokolja a keresetek hasonló ütemű növelését.

Palkovics Imre jelezte: informálisan arról van tudomásuk, hogy kormány az inflációval megegyező mértékű emelést tartana elfogadhatónak. Azt is hozzátette, hogy a kabinet jelen lévő képviselőjének, a MÁV elnök-vezérigazgatójának, Homolya Róbertnek nem volt felhatalmazása, ám mint a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének elnöke ígéretet tett rá, hogy közvetíti a miniszternek a bérköveteléseket. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak.

Fotó: Móricz_Sabján Simon / VG

A Munkástanácsok elnökének szavait alátámasztja a statisztikai hivatal legfrissebb közlése, amely szerint februárban a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozások körében 8,9 százalékkal, a költségvetési szektorban az orvosok, a bírák, az ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelésének köszönhetően 13,5 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek. A rendszeres bruttó átlagkereset 391 100 forint volt a hónapban, 10,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,9 százalékos növekedése mellett.

Továbbra is tempósan emelkednek a keresetek, ám az idei évre várt magasabb infláció miatt a reálbérek a korábbi évekhez képest visszafogottabban növekedhetnek

– mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Mivel az infláció a tavaszi hónapokban megugrik, a reálbérek mérsékelt emelkedésére lehet számítani a következő hónapokban – tette hozzá. Az elemző szerint

az év egészében a különböző költségvetési ágazatokban történt béremelések miatt a teljes gazdaságra vetített bérnövekedés majdnem két számjegyű lehet.

Magyarországon kismértékben ugyan, de hónapról hónapra élénkül a bérek emelkedése – közölte az MTI-vel Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a KSH adatait kommentálva. Mint kifejtette, a fizetések alapját részben az adja, hogy a gazdaság milyen hatékonyan képes működni, részben pedig a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen ezek húzzák fel a többi bérkategóriát is. Felidézte, hogy míg 2010-ben a minimálbér 73 500 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forint volt, idén februártól az előbbi 167 400 forintra, az utóbbi pedig 219 000 forintra emelkedett.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.