A magyar gazdaság versenyképességét tavaly elsősorban a forint gyengülő árfolyama javíthatta – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A pandémia első évében jelentősen leértékelődött a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest, ami a nemzetközi szinten alacsonyabb béreket eredményezett, segítette az exportot, ugyanakkor a jelentős importigény tompíthatott ezen.
Összességében javulhatott a Magyarországon működő cégek költséghatékonysága. A szakértő hangsúlyozta: a visegrádi országok között Magyarországon a legalacsonyabbak a bérek abszolút értelemben és vásárlóerő-paritáson mérve egyaránt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet: tavaly minden szegmens összeesett a tőkeállományhoz és a munkaállományhoz képest, a termelékenység kevésbé csökkent, amit sok ágazatban a digitális átállások segítettek.
A járvány rákényszerítette a vállalatokat, hogy a későbbre tervezett fejlesztéseiket előrehozzák.
Az elemző hozzáfűzte: a folyamatok egy részét automatizálták, szoftverfejlesztések és gépi beruházások is történtek.
A járvány kezdete óta mintegy 2600 milliárd forint értékű új beruházást jelentettek be Magyarországon, ami azt jelzi, hogy Magyarország megtartotta a tőkevonzó képességét – olvashatjuk a 2021-es konvergenciaprogramban. Az elmúlt években a távol-keleti fejlesztések értéke jelentősen nőtt, illetve az elektromobilitási beruházásokkal fejlődőképes ágazatok kapnak szerepet. A dokumentum figyelmeztet: a globális kereslet csökkenése miatt elképzelhető, hogy kevesebb döntés születik magyarországi beruházásokról a következő években, illetve a már megkezdett projektek elhúzódhatnak. Az ING Bank vezető elemzője aláhúzta:
a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beruházási ráta tavaly magas maradt, az EU egyik legnagyobbja volt, ami azért kedvező, mert válságok idején jellemzően a kutatási és fejlesztési pénzeket csökkentik.
A GDP-arányos állami beruházások megközelítették a 6,5 százalékot. Virovácz Péter hozzátette: a beruházások magas szintje a következő években javíthatja a termelékenységet.
Magyarországon könnyű céget alapítani, a tényleges beruházások megvalósulásakor azonban igen nagy bürokratikus teher zúdul a vállalatokra – vetette fel az ING Bank szakértője. A bekötőutak engedélyeztetése, a közművek bevezetése, a telekátadások mind hónapokig tarthatnak. A legnagyobb problémát mégis abban látja az elemző, hogy a csökkenő trend ellenére még mindig magas az adóék (a nettó bér és a cég munkavállalóra jutó ráfordítása közötti rés), ami a vállalkozások megalapítását is korlátozhatja.
A költségvetés egyensúlya miatt nem lehet gyorsan csökkenteni az adóéket, de a járulékok mérséklésében még akár 5 százalékpont tartalék is lehet.
A felmérések az egyedülállók bérét veszik alapul az adóék felmérésénél, Magyarországon viszont a családosok esetében 5-10 százalékponttal is alacsonyabb lehet a mutató, emiatt viszont nincs jelentős mozgástér a csökkentésre. Virovácz Péter aláhúzta: az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése addig valószínűleg nem kerül szóba, amíg a költségvetési egyenleg hiánya ismét 3 százalék alá nem süllyed.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.