Minél több vitorlázót látnának a Balatonon

Félmilliárd forint többletforráshoz jutott a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), amelynek nagy részét az üdülőrégió önkormányzatai nyerhetik el pályázatokon, a klímaváltozás hatását csökkentő fejlesztésekre – hangzott el a tanács legutóbbi ülésén. Jelentős lépés, hogy

a tanács 220 millió forintos fejlesztési kerete több év kihagyás után megemelkedhetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóvoltából

– mondta Bóka István, a BFT társelnöke. Nyúl Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese azt közölte, hogy a Szabadbattyán–Balatonfüred vasútvonal villamosítása hamarosan befejeződik. A fejlesztések révén 20 perccel rövidebb lesz a vonatút a főváros és Balatonfüred között.

Kitért arra, hogy

zajlanak az előkészületek a Balaton vasúti körbejárhatóságának megteremtésére, hogy amint lesz forrás a hiányzó rövid szakasz megépítésére, a megvalósíthatósági tervek rendelkezésre álljanak.

A Balatoni Bringakör fejlesztéseiről elmondta, négy helyszínen is elakadt a beruházás nyomvonalviták miatt. Ugyanilyen gond, főleg a zalai térségben, hogy a korábban kiépült bicikliút egyes részein a tulajdoni viszonyok máig rendezetlenek.

Az ülésen Gerendy Zoltán, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke elmondta,

céljuk, hogy minél többen vitorlázzanak a Balatonon, amihez szeretnék megnyerni a vízparti településeket.

A szövetség szakmai segítséget és képzéseket is biztosít ahhoz, hogy minél több vitorlázási lehetőség nyíljon a Balatonnál.

Jelenleg mintegy 8500 nagyobb vitorlás és 2000 jolle (uszonyos, kabin nélküli sportvitorlás) használja a vizet. „Nagyhajókból elértük a felső határt” – mondta, hozzáfűzve, tud olyan statisztikáról, amely szerint

30 ezer hajó is elférne a Balatonon.

Nagyhajókikötőkből hiány van, ugyanakkor örök dilemma, hogy a kikötőfejlesztés a kishajóknak vagy a nagyhajóknak kedvezzen-e. Arról is beszámolt, hogy a szövetség régóta dolgozik Balatonfüred vezetésével egy vitorlásközpont létrehozásán.