A jegybank szerint erősödtek az inflációs kockázatok

Az infláció második negyedévi kiugrást követően a nyári hónapokban a korábban vártnál lassabb ütemben csökken, és az év végéig jellemzően 4 százalék felett alakul. Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A proaktív monetáris politikai lépések és a bázishatások következtében az infláció 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, ami megfelelő alapot adott a gazdaság helyreállásához.

Az európai átlagnál korábbi nyitás eredményeként a gazdaság újraindítása a második negyedévben jelentősen felgyorsul. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek, és így magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét.

Az MNB felfelé módosított növekedési előrejelzése szerint az idei évben a magyar gazdaság 6,2, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül.

A belső keresleti tételek mellett a nettó export is pozitívan járul hozzá 2023-ig a gazdasági növekedéshez.

Az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek.

A Monetáris Tanács megítélése szerint kulcsfontosságú az inflációs várakozások megfelelő horgonyzottságának biztosítása. A globális reflációt és tartós nyersanyagár-emelkedést feltételező alternatív forgatókönyv az alapelőrejelzésnél magasabb hazai inflációs és enyhén magasabb növekedési pálya felé mutat. A koronavírus-járvány és a gazdasági kilábalás globális elhúzódása esetén az alappályánál alacsonyabb inflációs és érdemben visszafogottabb növekedési pálya valósul meg. A magyar gazdaság újranyitásának másodkörös inflációs hatásait bemutató forgatókönyv érvényesülése az alappályához képest magasabb inflációs és magasabb növekedési pályával áll összhangban.