Beleremeghet a dollár Putyin lépésébe

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott felszólalásában azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy

a dollárt a gazdasági és politikai háború eszközeként használja, és kijelentette, hogy Oroszország fontolóra veheti az olaj- és gázügyletek más pénznemekben, például euróban történő rendezését.

Szerinte komoly csapást jelentene a dollárral szemben, ha az orosz olajcégek letiltanák a használatát. Alekszandr Novak, orosz miniszterelnök-helyettes és energetikai miniszter a gazdasági fórum egy nappal korábbi panelbeszélgetésén szintén jelezte, hogy Oroszország a dollárban denominált kőolaj- és földgáz-szerződések felmondását tervezi abban az esetben, ha az Egyesült Államok továbbra is célzott gazdasági szankciókkal fenyegeti az országot. Novak kijelentése során hangsúlyozta, hogy

nem szívesen szánják rá magukat a dollár kizárására, mivel az egész világon ebben történik az elszámolás, azonban, ha az amerikai fél olyan helyzetet teremt, ami ezt indokolja, nem tehetnek mást, mint hogy fokozatosan megszüntetik a használatát.

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter ugyanezen az eseményen azt is elmondta, hogy a változások egy hónapon belül várhatók. A legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty ugyanakkor már 2019 októbere óta dollár helyett euróban számolja el alapértelmezetten az exportügyleteket, hogy ezzel is védje a vállalatot a szankciók hatásaitól.

A Kreml nem sokkal a gazdasági fórumot megelőzően közleményt adott ki arról, hogy a dolláreszközöket teljes mértékben ki fogják vezetni az orosz Nemzeti Vagyon Alapból (NWF).

Erre azon amerikai kormányzati intézkedésre válaszul kerül sor, amely

megtiltja az amerikai pénzügyi szereplőknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az orosz jegybanktól, az NWF-től, vagy az orosz pénzügyminisztériumtól, vagy más módon hitelt nyújtsanak ezeknek az intézményeknek. A szankciók később kiterjeszthetők az orosz államadósságra is.

A gazdasági fórumon elhangzott kijelentések súlyát növeli, hogy június 16-án Genfben amerikai–orosz csúcstalálkozó lesz. Joe Biden elnöki beiktatása óta először találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó hivatalos célja, hogy helyreállítsák a kiszámíthatóságot és a stabilitást a kétoldalú kapcsolatokban. Oroszország gazdaságát nemzetközi szankciók sújtják a többi között a Krím 2014-es annektálása, a kelet-ukrajnai felkelésben betöltött szerepe, a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás, valamint az azóta is tartó kibertámadások, például a SolarWinds támadás miatt, noha Oroszország tagadja a vádakat.

A május végével záródott öt hónapban az orosz kőolaj-termelés 6,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, míg a FÁK-on kívüli országokba történő olajexport mennyisége 15,7 százalékkal esett vissza. A világpiaci olajárak az év eleje óta több mint 30 százalékkal emelkedtek, jelenleg egy hordó Brent olaj több mint 71 dollárba, egy hordó WTI pedig 69-be kerül.

Amerikai büntetőintézkedések több tucat kínai cég ellen

Joe Biden amerikai elnök rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiákat fejlesztő ágazathoz kötődnek. Az amerikai vállalatok augusztus 2-tól nem fektethetnek be az érintett vállalatokba, nem kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A rendelet célja, hogy megakadályozza, hogy amerikai vállalatok befektetéseikkel támogassák a kínai hadiipart, a hadsereget, a hírszerzést, a hozzájuk kötődő kutatási és fejlesztési programokat. Az indoklás szerint az érintett kínai vállalatok aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát vagy demokratikus értékeit. A Biden által aláírt rendelet, elődje, Donald Trump által tavaly novemberben kiadott rendeletre épül, a felsorolt vállalatok többsége már abban is szerepelt, köztük például a Huawei, illetve a CNOOC olajipari vállalat, viszont lekerült a listáról Xiaomi.