Oroszország ismét bekeményít

Oroszország a dollárban denominált kőolaj- és földgáz-szerződések felmondását tervezi abban az esetben, ha az Egyesült Államok továbbra is célzott gazdasági szankciókkal fenyegeti az országot – jelentette ki Alekszandr Novak, orosz miniszterelnök-helyettes és energetikai miniszter a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum egy panelbeszélgetésén. Novak kijelentése során hangsúlyozta, hogy

nem szívesen szánják rá magukat a dollár kizárására, mivel az egész világon ebben történik az elszámolás, azonban, ha az amerikai fél olyan helyzetet teremt, ami ezt indokolja, nem tehetnek mást, mint hogy fokozatosan megszüntetik a használatát.

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter ugyanezen az eseményen azt is elmondta, hogy a változások egy hónapon belül várhatók. A Kreml nem sokkal korábban közleményt adott ki arról, hogy

a dolláreszközöket teljes mértékben ki fogják vezetni az orosz Nemzeti Vagyon Alapból (NWF).

Erre azon amerikai kormányzati intézkedésre válaszul kerül sor, amely megtiltja az amerikai pénzügyi szereplőknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az orosz jegybanktól, az NWF-től, vagy az orosz pénzügyminisztériumtól, valamint azt, hogy hitelt nyújtsanak ezeknek az intézményeknek. A szankciók később kiterjeszthetők az orosz államadósságra is.

Novak és Sziluanov kijelentései súlyát növeli, hogy június 16-án Genfben amerikai–orosz csúcstalálkozó lesz, miután május 20-án Antony Blinken amerikai, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott személyesen az izlandi Reykjavíkban. Joe Biden elnöki beiktatása óta először találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A hivatalos tervek szerint a találkozó célja, hogy helyreállítsák a kiszámíthatóságot és a stabilitást a kétoldalú kapcsolatokban. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az utóbbi időben jelentősen megromlott a két ország kapcsolata. Oroszország gazdaságát nemzetközi szankciók sújtják a többi között a Krím 2014-es annektálása, a kelet-ukrajnai felkelésben betöltött szerepe, a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás, valamint az azóta is tartó kibertámadások, például a SolarWinds támadás miatt, noha Oroszország tagadja a vádakat.

A legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty 2019 októbere óta dollár helyett euróban számolja el alapértelmezetten az exportügyleteket, hogy ezzel is védje a vállalatot a szankciók hatásaitól.

A május végével záródott öt hónapban az orosz kőolaj-termelés 6,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, míg a FÁK-on kívüli országokba történő olajexport mennyisége 15,7 százalékkal esett vissza. A világpiaci olajárak az év eleje óta több mint 30 százalékkal emelkedtek, jelenleg egy hordó Brent olaj több mint 71 dollárba, egy hordó WTI pedig 69-be kerül.

Amerikai büntetőintézkedések több tucat kínai cég ellen

Joe Biden amerikai elnök rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiákat fejlesztő ágazathoz kötődnek. Az elnöki rendelet szerint az amerikai vállalatok augusztus 2-tól nem fektethetnek be az érintett vállalatokba, nem kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A rendelet célja, hogy megakadályozza, hogy amerikai vállalatok befektetéseikkel támogassák a kínai hadiipart, a hadsereget, a hírszerzést, a hozzájuk kötődő kutatási és fejlesztési programokat. Az indoklás szerint az érintett kínai vállalatok aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát vagy demokratikus értékeit. A Biden által aláírt rendelet, elődje, Donald Trump által tavaly novemberben kiadott rendeletre épül. A felsorolt vállalatok közül sok már az előző elnöki rendeletben is szerepelt, köztük például a Huawei, illetve a CNOOC olajipari vállalat, viszont lekerült a listáról Xiaomi.