Csaknem a duplájára nőtt az összdíjazás az NB I.-ben

A korábbiaknál jóval nagyobb összdíjazásért lépnek pályára a csapatok az idén a ma induló OTP Bank Liga (NB I.) férfi felnőtt labdarúgó-bajnokságban. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke még májusban, az előző szezon értékelésekor árulta el, hogy az első osztályban 6,6 milliárd forint helyett 12 milliárd lesz az összdíjazásra rendelkezésre álló összeg, de még az NB II.-ben is 4,8 milliárd forintra nő a pénzdíj.

A helyezésekért járó díjazás azonban nem emelkedik a tavalyi évhez képest, az első helyért 200 millió, ezüstéremért 160 millió, a bronzért pedig 120 millió forint jár – közölte a VG-vel az MLSZ sajtóosztálya.

A 12 milliárd forintra emelt összdíjazás – amelybe a tévés közvetítésekért járó összegektől kezdve számos más tétel is beletartozik – már tekintélyes summa a magyar klubok életében. Egyébként az idén is óriási meglepetés lenne, ha nem a címvédő Ferencváros végezne az első helyen. A Fradi nemcsak a legnagyobb költségvetéssel rendelkezik, de a játékoskeretének az értéke is a legmagasabb. A német Transfermarkt szakoldal gyűjtése szerint a budapesti zöld-fehérek keretének összértéke 34,58 millió euróra, azaz 12,4 milliárd forintra rúg.

A legértékesebb játékos a Fradi albán támadója, Myrto Uzuni, akinek az értékét 3 millió euróra tartja a külföldi szaklap, mellette az első ötben csak zöld-fehér játékosok vannak, sorban Tokmac Nguen (2,8 millió euró), a friss szerzemény Stjepan Loncar (2,5), Dibusz Dénes (2,5) és Ihor Haratyin (2,2). 

Régiós összevetés szerint az NB I. a középmezőnyben helyezkedik el összértékben, a környező országok közül a szlovák és a szlovén ligában alacsonyabb a játékosok értéke. A román és a lengyel összérték csak a csapatok nagyobb száma miatt magasabb, a Ferencváros ezekben a ligákban is listavezető lenne ebből a szempontból.

A szerb, a horvát, a cseh, az osztrák és leginkább az ukrán liga viszont jóval előrébb jár ezen a téren, az utóbbiban a két óriás, a Dinamo Kijiv és a Sahtar Doneck kerete egymagában ér annyit, mint a teljes NB I.

A Ferencváros már az idei évben is biztosította a helyét egy európai kupasorozat főtábláján, miután kedd este bejutott a Bajnokok Ligája (BL) selejtezőjének harmadik fordulójába.

Ha a következő, Slavia Praha elleni párharcukat el is veszítik, az Európa-ligába, ha pedig onnan is kiesnek, akkor az Európa Konferencia Liga csoportkörébe sorolódnak be. A klub tavaly a BL csoportkörében járt, ezt a csaknem 14 milliárd forintos összbevételük is tükrözi. Ebből a szempontból is csak a Mol Fehérvár tudja megközelíteni a bajnoki címvédőt, a többi klub messze elmarad. A Debrecen bevétele például – többek között a kiesés miatt – 300 millió forinttal csökkent, így 2019-hez képest mínuszban zárt a gárda. A legkisebb bevétellel pedig a szintén újonc Gyirmót FC szerénykedik, a többiekhez képest jócskán lemaradva.

A magyar labdarúgásban forgó 50 milliárd forint 30 százaléka érkezik a piacról, 70 százaléka viszont közpénz.

Ez volt a tendencia az elmúlt tíz évben, de ebben a formában ez már nem tartható fenn sokáig. Az viszont óriási kérdőjel, hogy ezek a források honnan állnak majd rendelkezésre a jövőben – húzta alá a VG-nek Muszbek Mihály sportközgazdász. A szakember szerint a legnagyobb probléma az, hogy a Ferencvároson kívül valóságos piaci pénzt termelő klub nincs Magyarországon, olyan pedig, amely saját maga állítana elő értéket, azaz a kinevelt játékosokat el tudná adni, egyetlenegy sincs. A bajnokság stabil hátterének érdekében az akadémiai rendszereket is újra kellene gondolni, mert ma egy klubnál 200 fiatal játékosból jó ha 10 százalék lesz felnőtt focista. 

Jön a videózás

Az idei évtől jókora változás az NB I.-ben, hogy bevezetik a videóbírót, azaz a VAR-rendszert,

amelynek költsége mérkőzésenként 1–1,5 millió forint között alakul, ezt a rendező egyesületek állják – tudatta a VG-vel a szövetség.

A VAR négyféle típusú, a mérkőzést befolyásoló döntés meghozatalában segíti a játékvezetőket az OTP Bank Ligában: gólok, büntetők, közvetlen piros lapok, hibás azonosítás. A leseknél, vagy amikor kérdéses, hogy egy szabálytalanság a büntetőterületen belül vagy kívül történt, közvetlenül a VAR tesz javaslatot a játékvezetőnek, ilyen esetekben nem lesz szükség a futballbíró újabb felülvizsgálatára.