Nagyon megy a betéteknek, még jó ideig a csúcson lehetnek

Újabb csúcsra, 11 168,6 milliárd forintra emelkedett májusra a lakossági betétek állománya, ami erőteljes, 14,1 százalékos emelkedés 2020 azonos időszakához képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezzel a lakossági betéti portfólió jóval gyorsabban nő a pénzügyi megtakarítások egészénél, ahol évek óta 10 százalék környékén alakul a bővülési ütem.

Az állomány növekedését változatlanul a látra szóló és folyószámlabetétek fűtik: ezekből az ötödik hónap végén már több mint 8700 milliárd forintnyit tartott nyilván a jegybank, ami majdnem 18 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi volumenhez képest.

Az éven belüli futamidőre lekötött betéteknél minimális mértékben ugyan, de tovább csökkent a májusig tartó egy év alatt az állomány, és már alulról súrolta az 1200 milliárd forintos szintet. A hosszú, de legfeljebb kétéves lejáratú betétek állománya viszont már a szabad szemmel alig látható, 30 milliárdos szint környékén mozog, miközben a két éven túli futamidejűeké 5,8 százalékkal, 1236,2 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Figyelemre méltó emellett, hogy a lakossági devizabetétek állománya igen gyorsan, több mint egyötödével gyarapodott 2020 májusa óta, elérve így az 1645 milliárd forintot.

Az átlagnál jóval gyorsabb állománybővülés nyomán a folyószámlabetétek részesedése tovább nőtt a lakossági portfólióban: májusban már elérte a 78 százalékot, miközben egy évvel korábban még 75,4-nél járt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek súlya viszont 12,3-ről 10,7 százalékra olvadt ugyanebben az időszakban, de 11,9-ről 11 százalékra csökkent a két éven túli lejáratú konstrukcióké is.

Az MNB adatai szerint a lakossági kereslet igen magas szinten stabilizálódott a betéteknél az elmúlt időszakban: az eredeti értéken számított tranzakciós egyenleg – tehát a friss elhelyezések és a kivétek egyenlege – több mint 505 milliárd forintos többletet mutatott 2021. első öt hónapjában.

Ez ugyan csaknem 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ám itt figyelembe kell venni, hogy a koronavírus-járvány kitörését követő pénzmozgatások csak tavaly áprilisban több mint 405 milliárdos pluszt hoztak a lakossági betéti tranzakcióknál.

A nagy kérdés persze az, hogy a júniusban elindult jegybanki kamatemelési ciklus mennyiben alakítja majd át a lakossági betéti portfóliót.

Az elemzők várakozásai szerint itthon az év végére 1,5-1,8 százalékig emelkedhet a jegybanki irányadó ráta, ami elvben nagyjából egy százalékpontos emelkedést hozhatna a betéti kamatoknál is, lényegesen vonzóbbá téve ezzel a lekötött konstrukciókat a folyószámlabetétekkel szemben.

Annak tükrében viszont, hogy a lekötött forintbetétek szerződésekben szereplő, éves, átlagos kamatlába májusban 0,34 százalékon állt a jegybank statisztikái szerint, nagy átrendeződésre az idén még nem kell számítani, hiszen a lakossági állampapírokkal jóval magasabb hozamokat érhetnek el a kockázatokat kerülő kisbefektetők: még akkor is, ha a várható jegybanki emelések hatásai érvényesülnek majd a pénzügyi szolgáltatók kondíciós listáiban.