A bruttó hazai termék idén 6 százalékkal, jövőre 5,5 százalékkal nőhet Magyarországon – húzta alá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az idei GDP-nél felfelé, a jövő évinél lefelé mutató kockázatok jelentkezhetnek. A magyar feldolgozóipar támogatja a kilábalást, már nyáron elérjük a válság előtti gazdasági aktivitást. Jöhet a negyedik hullám, azonban a lezárások várhatóan nem lesznek annyira szigorúak.
Az uniós források már idén megérkezhetnek – 13 százalék előleget utalhat az Európai Bizottság – azonban a helyreállítási alap 70 százaléka jövő év végéig akár meg is jöhet. Kicsi az esélye, hogy nem utal a bizottság. A jelentős államháztartási hiányt segítheti az EU-s pénzek késlekedése, az idei GDP-t nem befolyásolja érdemben az uniós források beérkezése.
A következő hónapokban lassulhat a drágulás, azonban novemberben 5,5 százalékig is felkúszhat a fogyasztói árindex, 2021 egészében 4,7 százalék lehet a pénzromlás. A maginfláció idén 3,4 százalék lehet. 2022 második felében a maginfláció 3 százalék, a fogyasztói árindex 3,5 százalék lehet, így
2022 második felében elérjük a jegybank által megcélzott inflációt.
A kamatemelésre azonban szükség van a forintárfolyam stabilizálásához, kismértékű erősítésére szükség lehet a cél eléréséhez. Kell a kamatemelés a cél eléréséhez, 350 körüli euró-forint árfolyam mellett teljesíthető a cél. Nem akarnak sokat emelni a kamatokon, a nyáron folytatódik az emelés.
A szeptemberi inflációs jelentéssel – amennyiben a külső környezet nem jelent problémát – akár meg is állhatnak a ciklussal.
1,2-1,8 százalék között lehet az alapkamat 2021 végén.
A piaci várakozások jelentős kamatemelést áraznak.
A VG kérdésére Török Zoltán rámutatott: a bázishatás támogatja az inflációs pályát, az üzemanyagok stabilizálódhatnak, a forintárfolyam erősebb – ezek a tényezők segítik az inflációs pálya megvalósulását és ellensúlyozhatja a lakossági várakozások beépülését a fogyasztói árakba.
Az euróövezetben nem komoly probléma az infláció, középtávon 1,5 százalékkal kalkulálhatunk
– mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. Nincs olyan veszélyhelyzet, mint az USA-ban, ráadásul a bázishatások kiesése fékezheti az árakat. A belső kereslet nagyon dübörög, minden várakozást felülteljesít az ipar, a beruházás és a fogyasztás is. A kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot – elsősorban az iparban – a növekedési várakozások javultak az elmúlt hónapokban. A gazdaság motorja a háztartások fogyasztása, a lakosság vagyona nem sérült a válság alatt, ezt mutatja az 5-6 százalékos ingatlanár-növekedés, illetve a gyors hitelkiáramlás.
Kérdés, hogy ténylegesen kiesnek-e az inflációból az átmeneti tényezők, vagy sem. Első körben a mennyiségi lazítást foghatja vissza az EKB, jövő év első felében kerülhet erre sor, amiről a következő kamatdöntő ülések után derülhetnek ki részletek. Az alapkamat emelése várhatóan még évekig nem következik be.
Az EZ 5 százalék körüli mértékben nőhet idén, sőt, jövőre is.
A Fed friss várakozásai alapján 2022 végére már meredekebb kamatpályát jelez – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. A hivatalos kommunikáció alapján jól halad az oltási kampány, a beoltatlanok körében viszont alacsony az oltási hajlandóság. Ennek nyomán módosítottak a várakozásokon, azonban hivatalos bejelentés még nem érkezett. Várhatóan decemberben jelenthetik be a mennyiségi lazítás ütemének visszafogását, illetve az ütem változását.
A maginfláció 1992 óta nem látott magas szinten van, amit zömmel az újranyitás húzott.
Érdemes a két éves átlagos inflációt nézni, így évente 2,5-3 százalék közötti áremelkedés jön ki. Az olajárak 80-85 százalékkal magasabbak. A megugró inflációt átmenetinek tartja a Fed, így áttekint rajta.
A munkanélküliségi ráta 5,9 százalék, mégis sokan mondanak fel, az üres álláshelyek alapján mindenkinek lehetne állása, de egyszerűen nem töltik be, ennek oka, hogy jellemzően a szociális távolságtartás nem megoldható ezekben a munkakörökben. Sokan nem érzik a késztetést a munkába álláshoz. Szeptemberben beindulnak az iskolák és kifutnak a többlet munkanélküli juttatások, így ekkor lehetséges változás a munkaerőpiaci passzivitásában. A béremelésekkel persze lehet operálni, 11-12 százalékos emelkedés volt egy év alatt, a cégek vadásszák az alkalmazottakat. A magas munkanélküliségre hivatkozhat a Fed, amikor a laza monetáris politikáját kritizálják.
Fiskális oldali támogatás nem várható olyan mértékben, mint korábban, amit a midterm elections is akadályoz. A GDP 6 százaléknál gyorsabban nőhet, amire 1984 óta nem volt példa. Ekkora bővülés mellett nem szükséges ennyire laza monetáris politika. Az olajárak bázisának kiárazódása mérsékli az inflációs nyomást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.