Jók a magyar vetőmagok, többet is használhatnának belőlük a gazdálkodók

A magyar szántóföldi növénytermesztésben – amely 3,6 millió hektáron évi 1200 milliárd forint termelési értéket állít elő – erős és stabil piaci kapcsolatok alakultak ki, amelyek szükségesek a jó működéshez, de fontossá vált, hogy a fajtanemesítés, illetve a vetőmag-előállítás is több figyelmet kapjon – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tárcája, illetve az Agrármarketing Centrum által szervezett vetőmag-konferencián. Magyarországnak kiváló adottságai vannak például a kalászosok és az olajos növények nemesítéséhez, amelyeket a most zajló dinamikus piaci és klimatikus változások közepette jól ki lehet használni. 

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a klímaváltozás mellett a szabályozás átalakulása – mint például a növényvédőszer-hatóanyagok kivonása – is hatással van a növénytermesztésre.

Az alkalmazkodáshoz új fajták kellenek, a termelők figyelmét pedig fel kell hívni arra, hogy az itthon nemesített, a hazai viszonyokhoz adaptált fajták jó lehetőségeket nyújtanak számunkra az eredményes termeléshez.

A génmegőrző tevékenység révén biztos genetikai állomány van a birtokunkban, amire lehet építeni, a hazai fajták használata pedig hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez – hangsúlyozta.

Magyarország a világ ötödik legnagyobb exportőre, a 180-200 milliárd forintos vetőmag-kereskedelmi forgalmából 80 milliárdot tesz ki a külpiaci értékesítés

–  mondta előadásában Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke. Széles a választék, száz növényfaj 1500 fajtáját állítják elő, a vetőmag-előállítás pedig 110-130 ezer hektáron folyik, ami Európában is jelentősnek számít. Probléma azonban, hogy keveset fordítanak marketingre, emiatt – erősített rá Feldman Zsolt szavaira – a magyar termelők kevésbé ismerik a hazai fajtákat. A magyar fajták használata 45 százalék körüli, de például a kukorica-, a napraforgó- és az őszi káposztarepce-vetőmagoknál ennél is kisebb a hazai nemesítésű vetőmag-felhasználás. A NAK-alelnök a magyar vetőmagágazat pozícióinak javítása érdekében fontosnak nevezte a versenyképesség javítását, illetve a hatósági tevékenység színvonalának fenntartását, amelyet bizonyos hatósági és szakigazgatási feladatok vállalkozásoknak történő átadásával is lehetne erősíteni.

A hazai gabonanemesítés hagyományai és a most is gyarapodó szellemi tőke lehetővé teszi, hogy sikeres legyen a hazai kalászosok nemesítése

– mondta Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója. A múltbéli sikerekre példaként hozta fel, hogy az 1990-es évek elején radikális mértékben csökkent a szántóföldi tápanyag-felhasználás, ez azonban a terméseredményeken nem látszott, mégpedig azért nem, mert már akkor is egyre jobban adaptálódó, egyre nagyobb terméspotenciállal rendelkező fajtákhoz juthattak a gazdák.

Mint mondta, a klímaváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek, a kórokozók felgyorsult rasszváltásai, új kórokozók, kártevők, gyomok megjelenése, illetve elszaporodása komoly kihívást jelent a növénytermesztésben. Ennek jelentőségét felismerve a Martonvásáron működő Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetben folyó kutatások jelentős része már több mint három évtizede a globális klímaváltozás hatásainak vizsgálatára irányul. Martonvásárhoz egyébként 151 kalászosfajta regisztrációja kötődik, és szükség is van erre a faj-, illetve fajtagazdagságra, mert a mai piaci viszonyokhoz, a különböző allergének megjelenéséhez, a keményítő- és gluténgyártás alapanyagigényéhez, de az ökológiai termesztés feltételeinek való megfeleléshez is csak széles genetikai bázist kezelni képes génbanki munkával lehet alkalmazkodni.

Sándorfy András szerint ugyanakkor nagyon fontos lenne a hazai vetőmag-előállítók közös marketingjére, egységes piaci megjelenésre és brandépítésre, illetve Kelet-Európa legmodernebb magyar vetőmagüzemének létrehozására. Utóbbit Martonvásárra tervezik, az előkészítő munkákat pedig már megkezdték.