Kevesebb áramot használtunk tavaly

A koronavírus-járvány hatására sok éves trend szakadt meg a magyarországi áramfogyasztásban, így 1,15 százalékkal kevesebb villamos energia fogyott az országban 2020-ban, mint 2019-ben – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) hétfőn, a magyar villamosenergia-rendszer adatait bemutató legfrissebb kiadványa kapcsán.

A fogyasztás csökkenése a második negyedévben volt különösen erőteljes, 9 százalékos mértékű, ám ősszel újra nőtt a felhasználás. Az 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű erőművek kapacitása 2019-hez képest 467,4 megawattal 9909,2 megawattra nőtt, ráadásul mindez teljes egészben a megújuló forrásokkal működő erőművek, azon belül is főleg a naperőművek termelésének felfutásából származik.

Az 50 kilowattnál erősebb naperőművek teljesítménye 2020 végére elérte az 1406,99 megawattot, egy év alatt 470,7 megawattal nőtt, miközben más, hagyományos erőművek kikerültek a rendszerből. Ebben a körben – a nagy erőművek esetében – az elmúlt tíz évben nem történt jelentősebb fejlesztés, ezért

az időjárásfüggő kapacitások dinamikus felfutásával párhuzamosan egyre inkább felértékelődnek a rugalmas, szabályozható erőművi kapacitások, és nyilvánvaló, hogy belátható időn belül a naperőműveknek is nagyobb szerepet kell vállalniuk a rendszeregyensúly fenntartásában.

A fogyasztás csökkenésének ellenére az elmúlt évben többször is előfordult, hogy az előírt mennyiségű csúcsidőszaki tartalékot csak import villamos energiával lehetett biztosítani.

A rendszer bruttó csúcsterhelése kapcsán a 2019-es 7105 megawattos csúcstól a 2020-as csúcsérték mindössze 10 megawattal maradt el, december 3-án 7095 megawatt volt.

A közleményből kiderül, hogy 2021-ben tovább nőtt a csúcsterhelés, és mind a téli, mind a nyári érték új rekordot döntött. 2021. február 11-én 7119 megawattos, míg 2021. június 24-én 6940 megawattos terhelést regisztráltak.

A primer energiaforrásoknál a nukleáris erőművi kapacitások mellett változatlanul jelentős részarányt képviselnek a szabályozásban is legaktívabban résztvevő szénhidrogén tüzelésű erőművek, valamint az egyre inkább növekvő megújulók, azon belül is a naperőműves termelés.

A magyarországi áramtermelés csaknem fele, 47,7 százaléka 2020-ban is atomenergiából származott. A második helyen állnak 28,1 százalékos részesedéssel a földgáz-, a harmadik helyen pedig 13,21 százalékkal a megújuló bázison működő erőművek. Ez utóbbiból a naperőműves termelés részaránya elérte a 4,79 százalékot, ezzel kiszorítva a harmadik helyről a lignit-szén tüzelésű erőműveket.

Középtávon, 2030-ig továbbra is a hagyományos erőművi kapacitások csökkenésével számol a Mavir.

A megújuló, azon belül is a naperőműves termelésben azonban további számottevő növekedést várnak az elmúlt tíz év gyorsuló üteme alapján.