Lassulhatott az infláció júliusban

Éves összevetésben lassulhatott az infláció júliusban az előző hónapokhoz képest – derül ki a VG elemzői konszenzusából, amely szerint júliusban 4,7 százalék lehetett az infláció. Az elemzők júniusban 5 százalékot mondtak, ami optimista becslésnek bizonyult, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 5,3 százalék volt az áremelkedés éves mértéke. A KSH jövő kedden adja közre a fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatóját.

A rendkívül magas idei infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa már lépett: 

júniusban és júliusban is 30 bázisponttal emelte az alapkamat mértékét, így az 1,2 százalékra nőtt. Elemzők szerint augusztusban is ugyanilyen mértékű emelés várható, ezzel kívánják elérni, hogy az infláció az év végére közeledjen az MNB toleranciasávjához. 

A jegybank a július végi közleménye szerint azt várja, hogy az infláció a következő hónapokban már fokozatosan csökken az 5,3 százalékról, bár várhatóan az év végéig a 4 százalékos toleranciasáv fölött alakul.

Elsősorban bázishatások húzzák vissza az inflációt, mivel az üzemanyagok bázisára egy évvel ezelőtt már emelkedett, így kisebb hatása lesz az inflációban. Kissé mérséklődhet a szolgáltatások áremelkedése is, amit a tavaly nyári nyitás okozott átmenetileg – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. 

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint júliusban a ruházati cikkek és az élelmiszerek esetében szezonális árcsökkenés várható, de az üzemanyagok ismét felfelé húzzák az inflációt. A szolgáltatásoknál a júniusinál mérsékeltebb havi árdinamika várható. 

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szintén úgy látja, hogy az infláció az előző hónapokhoz képest lassulhatott, azonban értéke még így is a jegybanki célsáv teteje fölött lehetett. Az infláció mértékének előző hónaphoz képest tapasztalható lassulását a bázisidőszaki adat magyarázza, amikor is egyszeri ugrás volt az árakban. A mostani inflációs adat azért is lesz fontos, mert befolyásolja, hogy augusztusban tovább szigorít-e a monetáris politika, vagy kivár a további kamatemeléssel. 

Júniusban az élelmiszerek és a ruházati cikkek átlagos ára – hagyományosan – csökken, így lesz ez idén is. Ezzel szemben az üzemanyagok ára júliusban tovább nőtt. Mindent egybevetve a havi alapú árindex júliusban stagnálhatott vagy 0,1-0,2 százalékkal csökkenhetett

 – húzta alá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. 

A havi infláció az elemzői konszenzus szerint 0,6 százalékos volt, a maginfláció 3,4, az adószűrt maginfláció pedig 3,5 százalék lehetett. Az idei évre nézve borúlátóbbak a szakértők: 

a korábbi, 4,2 százalékos infláció helyett már 4,5 százalékra számítanak, a 2022-re vonatkozó inflációs becslés pedig szintén emelkedett, 3,5-ről 3,6 százalékra. 

Kuti Ákos, a a Danube Capital vezérigazgató-helyettese szerint súlyosbíthatja az idei évi inflációs helyzetet, ha a kínálat a járvány utáni nyitást követő felélénkülő kereslettel nem tud lépést tartani, és ha az egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok alakulnak ki. 

Az üzemanyagárak havi alapon, júniusról júliusra jelentősen emelkedtek, a benzin és a dízel magyarországi átlagára egyaránt többéves rekordot döntött meg júliusban. Az élelmiszerárak havi alapon csekély mértékű emelkedést mutattak. Míg az állati eredetű termékek esetében továbbra is az árak emelkedése várható, addig a zöldségeknél a júniusi adatokkal megegyezően az árak havi szintű csökkenése prognosztizálható. Az idei évi gyümölcstermés a tavaszi fagyok következtében alulmúlta a várakozásokat, ezért az árak további emelkedésére számítunk – tette hozzá Kuti Ákos. 

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint bázishatások miatt lassulhatott az infláció éves üteme. Várakozásaik szerint az élelmiszerek júliusi árcsökkenése és a parkolási díjak tavaly júliusi visszaállításával jelentkező bázishatás jelentősen mérsékelte az árnyomást. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az inflációs nyomás az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt enyhülhetett, ugyanakkor továbbra is figyelmet igénylő áremelkedési ütemről beszélhetünk. A szakértő úgy véli, ha valóban 4,7 százalék körüli lesz a júliusi infláció, az továbbra is messze felülmúlja majd a jegybank júniusban közzétett előrejelzését. Ezért tehát egyértelműen indokolt a jegybank által tett elköteleződés, amely szerint augusztusban újabb 30 bázisponttal emelkedhet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértéke. A kockázatok növekedésére utalnak az egyre inkább elhúzódó kínálati problémák, mint a munkaerőhiány, a szállítás drágulása vagy éppen nyersanyagok és félkész termékek hiánya. Mindezek után szerinte – várhatóan novemberben – könnyen elfordulhat egy új csúcs az inflációban.