Megörült a forint az inflációs adatoknak – megjöttek az elemzői vélemények

Erősödött a forint euróval szembeni árfolyama a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedvező inflációs gyorsjelentése után, amely csaknem teljesen megegyezett a VG elemzői konszenzusának korábbi várakozásával. A magyar deviza a reggeli, 352,98-os értékről 352,68-ra erősödött alig fél óra alatt az adatok közzététele után. Késő délután is 352,57-on állt az árfolyam.  

A VG elemzői konszenzusán egyébként Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője jósolt a legpontosabban, aki eltalálta a 4,6 százalékos júliusi inflációt. 

A tényleges eredményekkel kapcsolatban az elemző úgy látja, hogy bár a várakozásoknak megfelelően lassult az előző hónapokhoz képest a fogyasztói áremelkedés, így is a célsáv felett maradt, de az inflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban, még ha mérsékeltebben is.

Az inflációban továbbra is meghatározó az üzemanyagok, illetve a dohányáruk árának emelkedése. Előbbiben az olaj árának növekedése játszik szerepet, míg utóbbit a jövedéki adó emelése befolyásolja. Az átlagosnál jobban nőtt a korlátozásokat elszenvedő éttermi, illetve üdülési szolgáltatások ára. 

A hatósági áras energia visszafogta az inflációt, de ebben a hónapban az élelmiszerek árnövekedése is kisebb volt az átlagosnál, bár itt láthatunk kiugró értékeket is

 – húzta alá Regős Gábor. 

A keddi inflációs adat a következő kamatdöntés szempontjából kiemelkedő: az infláció lassulása lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára, hogy augusztusban kivárjon és még ne emelje tovább a kamatot, a további szigorításról csak szeptemberben, az új inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan dönt. Ugyanakkor ebben a helyzetben a kamatemelés erős üzenet lenne a piac számára, így mégsem zárható ki teljes mértékben. Várható, hogy a jegybank még a kamatdöntés előtt kommunikációs eszközökkel befolyásolja majd a piaci várakozásokat, ami kihatással lesz a forint árfolyamának alakulására.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint bár az átmeneti enyhülés az inflációban erősebb volt a piaci várakozásokhoz képest, ugyanakkor aligha dőlhetünk hátra, hiszen a júliusi inflációs lassulás elsősorban bázishatások következménye, és havi alapon továbbra is jelentős, 0,5 százalékos általános áremelkedést mért a KSH. Amennyiben a volatilis tételektől megtisztított maginflációt nézzük, úgy ott is enyhe mérséklődés tapasztalható. Ugyanakkor a havi alapon magas, 0,5 százalékos maginfláció hatására csupán szűk 3,6 százalékra mérséklődött az éves maginflációs árindex. 

Az enyhülés ellenére tehát továbbra is érdemi inflációs nyomás érzékelhető a magyar gazdaságban. Annak ellenére, hogy a július enyhülést hozott az inflációs mutatóban, az továbbra is jelentősen felülmúlja az MNB júniusban publikált előrejelzési sávjának tetejét is (4,6 százalék vs. 4,3 százalék). 

Ennek következtében aligha lehet kétséges, hogy az inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában. Ennek fényében az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb 30 bázispontos kamatemelésre van kilátás, amivel mind az alapkamat, mind pedig az egyhetes betéti kamat mértéke 1,5 százalékra emelkedne. Virovácz Péter szerint a következő hónapokban enyhülhet az infláció, ám a bázishatások következtében az év vége felé ismét érdemben 5 százalék felett alakulhat az áremelkedés éves üteme. Sőt, akár „csúcstámadás” is lehetséges, vagyis a júniusban mért 5,3 százaléknál is magasabban alakulhat az inflációs mutató. Erre novemberben látjuk a legnagyobb esélyt.

Hasonlóan látja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is, aki szerint 

mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így annak mérséklődése irányába hat, majd az év végén visszaeső bázisárak miatt az infláció újra meghaladhatja az 5 százalékot. 

A számos felfelé mutató kockázat miatt nem zárható ki, hogy az év hátralevő részében is magasabb marad, így kiemelten szükséges figyelni a szolgáltatói árak, valamint a maginfláció alakulását. Az év elején mérsékelte az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben a múlt év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja, a faárak elszállása viszont már érezteti hatását a bútorárakban is.

A friss adatok annyiban megfelelnek a várakozásoknak, hogy lassulásra lehetett számítani az 5 százalék feletti májusi és júniusi adat után – értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A jegybank által figyelt inflációs adatok – köztük adószűrt maginfláció, a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek inflációja – lassulást mutattak, ám így is többéves csúcsuk közelében vannak. 

Ezen mutatók alapján még nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy enyhült volna az inflációs nyomás a gazdaságban. Augusztusban a júliusihoz hasonló szinten lehet az infláció, esetleg kis lassulás is elképzelhető. Majd szeptemberben újból gyorsulásra lehet számítani, és novemberben akár 5 százalék fölé is kerülhet. A mostani kilátások szerint azonban úgy látszik, hogy átmeneti a megugrás, jövőre az éves átlagos infláció már 3,5 százalék körüli szintre süllyedhet az ez évre várható 4,5 százalékról – összegezte Németh Dávid.