Áfacsökkentést kér a zeneipari szövetség

Idén sem tért magához a zeneipar, amely tavaly a bevételeinek 86 százalékát elveszítette, az idei mérlege még nem ismert, de a két erős nyári hónapból aligha lehet egész évben megélni és ledolgozni a Covid miatti korlátozások okozta deficitet. Az ágazat újraindulását segíteni nem direkt és kivételes támogatásokkal, hanem egyenletes és igazságos, normatív alapú új eszközökkel, mindenekelőtt a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának egységesen 5 százalékra történő csökkentésével szorgalmazza a Music Hungary Szövetség – hangzott el az ágazat novemberi éves csúcskonferenciájának beharangozó sajtótájékoztatóján.  

Itt Weyer Balázs, a szövetség elnöke kiemelte: 

ugyanott vannak, ahol tavaly ilyenkor, változatlanul a zeneipar jövőállóságának kiépítése, a kitettség csökkentése a cél. 

„Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek abban segítenek, hogy a következő években a zeneipar immunrendszere újra megerősödjön, és oda kerüljünk vissza, ahol a pandémia előtt voltunk.” Mindezt más szemléletben és attitűdben, mint korábban, de ehhez új dolgokat, újszerű üzleti modelleket kell tanulni, amire a megváltozott körülmények rákényszerítik a zenészeket és a zeneipari dolgozókat egyaránt.

 Megszerényített minket az elmúlt másfél év, rámutatott, milyen pontokon vagyunk kiszolgáltatottak, megtanított segítséget kérni, és azt is, hogy milyen, ha kérünk és nem kapunk

– fogalmazott a Music Hungary Szövetség elnöke, emlékeztetve arra is, hogy az elmúlt másfél évben hányszor verték félre a harangot az állam felé, és milyen hatásfokkal kaptak erre reakciókat, noha felmérésekkel, gyorsjelentésekkel érzékeltették az aktuális helyzetet, hogy mennyi mennyi bevételtől esett el a szektor, és hány zenész és iparágban dolgozó szakember szorul segítségre.

Tavaly a  szokásos 60 ezer helyett mindössze nyolcezer koncertet tartottak meg, ami a rövid nyári felszabadultság és a rövid, de intenzív első negyedév eredménye. Az idei évről még nincsenek pontos számok, azt lehetett látni, hogy az elmúlt két hónapot mindenki igyekezetet maximálisan kihasználni, új kis fesztiválok születtek és foglalták el a kiesett nagy rendezvények helyét a naptárban. 

Az ágazat továbbra is nagyon komoly mínuszban van, a 2019-es 40-45 milliárd forintos éves bevétel 40 százalékát a szigetes rendezvények – a Sziget fesztiválon kívül a Balaton Sound, a Volt, a Gyereksziget és a Gourmet fesztivál – adják, ezek az idén mind elmaradtak – jellemezte az évet a Music Hungary Szövetség társelnöke, Kádár Tamás, a Sziget fesztivál igazgatója. A jövő évi fesztiváltervekről annyit mondott, dolgoznak azon, hogy 2022-ben minden rendezvényüket megtartsák. 

Az elmúlt másfél év nemcsak pénzt szedett ki a zenészek zsebéből, hanem rendkívül komoly pszichés hatása is volt

 – mondta Temesi Bertalan, a szakmai szövetség elnökségi tagja. Egy 2018-as felmérés szerint a zenészek több mint 50 százaléka számolt be szorongásokról, a stressz a Covid miatt fokozódott, a lelki problémák és függőségek még súlyosabban érintenek sokakat.

Fontos ezekre is odafigyelni és foglalkozni velük, miközben máris újabb problémával, a stábtagok egy részének hiányával is számolni kell a jövőben. Sokan szerződtek el más, tervezhetőbb egzisztenciát adó ágazatokba, a szakemberhiány fokozódott, a technikai munkatársak és a koncertek helyszínéül szolgáló helyszínek vendéglátóipara, a programszervezők és az egész ökoszisztéma érintett a leállások miatt elszenvedett veszteségekben. 

Minden korábbinál fontosabbá vált az alternatív bevételi források felkutatása – jelezte Süli András, az idei Music Hungary Konferencia programjának kurátora, akitől megtudtuk, hogy erről a rendezvényre időzítve egy külön tanulmánykötet is megjelenik az érdekeltek segítségére. Fontos a nemzetközi mobilitás helyreállása is, az idén ugyanis a magyar piacra és a magyar piacból dolgozók tudtak valamit produkálni, nem voltak nemzetközi turnék, több száz koncert maradt el, ami a háttérszakmáknak és adóbevételben is jelentős kiesést okozott. 

A belépőjegy áfacsökkentése – tért vissza a legfontosabb témára Weyer Balázs és Kádár Tamás – épp azért lenne az állam számára is előnyös, mert úgy térülne meg, hogy nem kényszerülne az állam kiadásra. 

A kieső áfabevétel annyi lenne, mint a raktárkoncertek támogatása, miközben az áfa mérséklése egyenletesen segítené a szektort, és biztosan célba érne. 

Emellett a katás bevételi határ megemelését is szorgalmazza a szövetség, mert az a fehérítést is szolgálná, és figyelembe venné a rendezvényipar körbeszámlázási sajátosságait is.