Importszigorral védekezne az ellenőrizetlen áruk ellen a baromfiszektor

A zöldmozgalmak politikai előretörésével megjelentek olyan alternatív technológiák, amelyek az állatjólét megítélését egy paraméterre, a telepítési sűrűségre csökkentik le. A baromfihús-előállításra is igaz, hogy az alacsonyabb telepítési sűrűségnél romlanak a gazdasági mutatók és csökken a jövedelemtermelő és a versenyképesség – mondta a VG-nek Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács(BTT) elnök-igazgatója. Ezeken felül pedig – hasonlóan a tojástermeléshez – romlanak a környezetvédelmi mutatók, egységnyi termék nagyobb környezetterhelés árán jöhet létre – tette hozzá. 

Az Európai zöldmegállapodást (Green Deal), illetve az ahhoz kapcsolódó Farm to Fork agrárstratégiát olyan intézkedésekkel kell kitölteni, amelyek tudományosan képesek vizsgálni az egyes problémaköröket, akár állatjólétről, akár környezetterhelésről esik szó – jelezte Csorbai Attila, ezzel magyarázva, hogy az Európai Baromfi Vágó- és Feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) miért adott ki nyilatkozatot a közelmúltban.

A tudományos érvek felsorakoztatása mellett pedig a gazdasági szereplőket is be kell vonni, és ha az uniós termék-előállítást keményebb környezeti feltételek mellett kívánja szabályozni az Európai Bizottság, akkor meg kell védenie a harmadik országokból származó termékektől az európai piacot

– hangsúlyozta a BTT elnök-igazgatója.

Az uniós termelők versenyképességét rontó intézkedések meghozatala esetén jogos a kérdés, hogy ilyen körülmények között milyen alapon várjuk el az európai termelőktől, hogy szigorúbb állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelmények közepette versenyképesen termeljenek – mutatott rá az ellentmondásra Csorbai Attila. Az import már most is jelen van az európai piacon, a „kanyarban” van az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás, amely alapján például Brazíliából olyan termékeket lehet behozni, amelyek előállításánál a jelenlegi standardokat sem tartják be. 

Ukrajnával kapcsolatban már van rossz tapasztalat. Mint emlékezetes, egy ideig egy ukrán cég egy joghézagot kihasználva úgy hozta be az EU-ba a csirkemellet, hogy a szárnyat nem vágták le róla, így az darabolt csirkének számított, amelyet alacsonyabb vám terhelt. A már EU-n belüli – szlovák és holland – feldolgozókban levágták a szükségtelen részeket, így már unión belüli termelésű csirkemellet kaptak. Ez a szakmában csak Batman-húsként emlegetett termék, illetve a módszer már nincs jelen, mert módosították az EU és Ukrajna közötti megállapodást, de a korábbi jogszabályi hiba árát az uniós termelők fizetik meg, hiszen Ukrajna cserébe kapott több tízezer tonna vámmentes kvótát csirkemell behozatalára. 

Az AVEC nyilatkozatában azzal érvel az ágazat ellehetetlenítése ellen, hogy

a baromfihús-termelés stratégiai ágazat az unió élelmiszerrendszerében, hiszen évente 38 milliárd euró a termelési értéke, az exportja pedig meghaladja az évi kétmilliárd eurót.

Jelentős a szerepe a munkaerőpiacon is, hiszen 370 ezer embert foglalkoztat közvetlenül. Az unió agrártermelési szerkezetének fontos pillére abból a szempontból is, hogy 25 ezer európai családi gazdaságban tenyésztenek magas színvonalon csirkéket, pulykákat és kacsákat. Igaz ez Magyarországra is, hiszen például az itthon megtermelt hús fele baromfi, és a baromfihús a harmadik legjelentősebb exporttétel.

Azt pedig, hogy mennyire kulcskérdés a szektor fenntartása, jól jelzi, hogy Európában a hagyományos baromfihús-termelés adja a piac 80 százalékát.

Ráadásul a baromfiágazat jól szervezett, hatékony termelési folyamatokat alkalmaz, így az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen, értékes fehérjeforrás előállításához csak minimális mennyiségű természeti erőforrás szükséges – szól az AVEC állítása.