Továbbra is az uniós átlag alatt a magyar munkanélküliség

Míg az uniós átlag 6,9, Magyarországon az állástalanok aránya 4,3 százalék volt júliusban. A magyar ráta a hetedik legalacsonyabb volt a tagállamok között – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Továbbra is Csehországban a legalacsonyabb a munkanélküliség (2,8 százalék), utána Hollandia következik 3,1 és Málta 3,3-del, Lengyelország 3,6-es rátája is kedvező. A legrosszabb mutatókkal rendelkező tagállamok még mindig Dél-Európában találhatók: Görögországban 14,6, Spanyolországban 14,3, Olaszországban 9,3 százalék volt az állástalanok aránya.

A kelet-közép-európai régió gyakorlatilag feldolgozóipari fellegvárrá nőtte ki magát. Az olcsóbb munkaerő, a viszonylag jó infrastruktúra, a felvevőpiacok közelsége mellett a működő tőke beáramlása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy itt alacsonyabb a munkanélküliség, szemben a dél-európai országokkal, ahol az ipar hiányzik vagy épp leépülőben van

– értékelte az adatokat a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette: a térség egyik nagy előnye, hogy a kiterjedt oktatási rendszer sok embert ér el, és jóval kevesebben esnek ki a középfokú képzésből, mint a délieknél. Ezek mellett a bérelőnye is megmaradhat a nyugati országokkal szemben.

Az már viszont veszélyforrás, hogy a munkaerőhiánnyal küszködő gazdaságokat miképp érinti a robotizáció, amelyhez mindenképpen új képességek kellenek, kihívások elé állítva az egész térséget

– figyelmeztetett az elemző. Török Zoltán úgy látja, néhány tized százalékponttal tovább mérséklődhet a magyar munkanélküliségi ráta, azonban strukturális okokból ennél lejjebb már nem megy, így a csehországihoz hasonló alacsony, 3 százalék alatti ráta nem valószínű Magyarországon.

Magasabb munkanélküliséget mért az Eurostat

Ahogy a legutóbbi gyorstájékoztatónkban olvasható, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a havi becslés pontosságát továbbfejlesztett modell alkalmazásával javítja, a júliusi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok modellbecsléssel lettek meghatározva. Ezzel szemben az Eurostat továbbra is a nyers, illetve szezonálisan kiigazított havi mutatókat közli

– indokolta a VG-nek a KSH sajtóosztálya, hogy miért mértek az Eurostat adatánál kisebb, 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a fő mutatóként használt háromhavi átlagadatok számítását a módszertani fejlesztés nem érinti, tehát a negyedéves számok továbbra is megegyeznek majd az Eurostat által publikált adatokkal.