Egy számjegyű lehet a lakáspiaci áremelkedés

Magára talált a lakáspiac, a tavalyi visszaesés még az idei első negyedévben is folytatódott, a több hónapon át tapasztalt tranzakciószám-csökkenés után a második és a harmadik negyedévben viszont már érdemben élénkült a forgalom. A GKI szerint 2021 egészében 20 százalékkal több használt lakás cserél majd gazdát, miközben az árak tovább nőnek, 2021 első negyedévében a KSH adatai szerint 5,3 százalékos átlagos áremelkedés következett be.

A lakáspiaci kilátások a 2020 második negyedévében elért mélypont óta fokozatosan javulnak, a negyedik hullám sem jelent érezhető fenyegetést a GKI és a Masterplast közös felmérésének tanúsága szerint. A szeptemberi adatfelvétel során megmutatkozott, hogy a lakosság és az ingatlanos cégek is derűlátóbbá váltak az egy negyedévvel korábbihoz képest. Mindeközben az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke is kétéves csúcsára emelkedett. 

Piaci várakozások szerint a használt lakások ára a következő 12 hónapban 3-4 százalékkal, az új lakásoké 7-8 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a fővárosban 8, vidéken 5-8 százalék közötti áremelkedést valószínűsítenek a megkérdezettek a GKI–Masterplast adatfelvétele szerint.

A lakossági jövedelmek látványos emelkedése és a gyerekes vagy gyerekeket vállaló családokat célzó állami támogatások erősen ösztönzik a keresleti oldalt. Emellett a felpörgő infláció miatt a befektetők figyelme továbbra is a lakóingatlanokra összpontosul – összegezte a kutatás.

Kiderült, hogy az ingatlanokkal foglalkozó fővárosi vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások az előző negyedévhez képest érdemben javultak. A legnagyobb mértékben a pesti belvárosra és a budai zöldövezetre vonatkozó kilátások erősödtek, de Kelet-Magyarországon is lényegesen, Nyugat-Magyarországon viszont csak kissé javultak a piaci várakozások.

A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások a 2020. második negyedévi mélypont és 2021 első negyede között folyamatosan javultak, de júniusban megtorpant a javuló trend. A friss felmérés során ismét javulást regisztráltak, lényegében a fél évvel ezelőtti várakozások köszöntek vissza – közölték a kutatók.

Magyarországon 74 ezer háztartás biztosan és 180 ezer valószínűleg fog a következő egy évben lakást építeni vagy vásárolni a szeptemberi felmérés szerint.

A lakáspiaci indexek 2020 második negyedében érték el a mélypontot, majd fokozatosan emelkedtek. A GKI–Masterplast fővárosi lakáspiaci index, amely az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba, negyedéves alapon 6, éves alapon 20 ponttal nőtt. Az ország egészére vonatkozó lakáspiaci index 4, illetve 16 ponttal növekedett. Mindezek eredményeként mindkét index kétéves csúcsán áll.

Országos átlagban a felmérés válaszadóinak enyhe többsége, az 52 százaléka a használt lakások drágulására, 40 százalékuk az árak stagnálására, 8 százalékuk árcsökkenésre számít a következő 12 hónapban.

Budapesten a válaszadók csaknem 70 százaléka vár áremelkedést, miközben árcsökkenéssel csak 4 százalékuk számol. A vidéki körzetekben a stagnáló árakra számítók kerültek enyhe többségbe. Budapesten 4-5, vidéken 2-3 százalékos áremelkedésre számítanak a piaci szereplők.

Az új építésű lakások piacán a megkérdezettek többsége, összesen a 70 százaléka vár 7-8 százalék körüli áremelkedést a következő egy évben, csökkenésre pedig lényegében senki sem számít egyik régióban sem.

A lakásbérleti piacot illető várakozások terén nem látni nagy változásokat. A fővárosban a bérleti díjak lassú, 3-4 százalékos emelkedésére, a vidéki körzetekben a stagnálására számít a többség – tudtuk meg.

Évtizedes hitelcsúcs

A lakáscélú hitelek iránt jelentős a kereslet, júliusban éves alapon 65 százalékkal nőtt a kihelyezett összeg, az első hét hónapban pedig összesen 38 százalékkal. A magyar lakáshitel-állomány júliusban csaknem tízéves csúcsra emelkedett. A hitelmoratórium hatályát 2021. október 31-ig meghosszabbították, még ennél is tovább, 2022. június 30-ig élhetnek a moratórium lehetőségével a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, illetve azok, akiknek a jövedelme a járvány miatt jelentősen csökkent – emlékeztet a felmérés.