Nincs vétó, Magyarország csatlakozott a globális adómegállapodáshoz

Magyarország is csatlakozott a globális társaságiadó-minimumról szóló megállapodáshoz. Varga Mihály pénzügyminiszter az egyezménnyel kapcsolatban úgy fogalmazott:

a globális minimumadó ügyében Párizsban elért magyar sikerről tudok beszámolni, mert az nem veszélyezteti a magyar gazdaság versenyelőnyét.

Az évek óta tartó tárgyalások hajrájához érve a pénzügyminiszter szerint három fontos pontban sikerült megvédeni a magyar érdekeket, elfogadtatni a javaslatokat:

• a társasági adó kulcsa maradhat 9 százalék, ami Európában a legalacsonyabb,
• a valós gazdasági tevékenységeket nem sújtják további adókkal,
• illetve bevezetnek egy átmeneti, 10 éves időszakot.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) üzleti fórumán tartott beszédet Varga Mihály pénzügyminiszter, aki kezdésként kiemelte, az amerikai cégek meghatározó szerepet töltenek be a magyar gazdasági életben, mintegy 1700 amerikai tulajdonú vállalat nagyjából 106 ezer embernek ad munkát az országban, ez pedig önmagában is szükségessé teszi a folyamatos és tartalmas együttműködést.

„Számos olyan területtel foglalkozunk kiemelten, amely érinti az önök mindennapi működését, és azon dolgozunk, hogy megfelelő válaszokat adjunk kormányzati szinten – jelezte Varga Mihály a Kempinski Hotel konferenciatermében rendezett esemény meghívottjainak. – Lendületben vagyunk, a gazdasági növekedés tekintetében visszatértünk a világjárvány előtti pályára: 2019-ben Magyarország dobogós volt az Európai Unióban, ezt törte meg a koronavírus. Ez a jelenlegi lendület azért nagy érték, mert eközben a 8-10 százalékos GDP-arányt kitevő turisztikai szektor nem nyerte vissza a járvány előtti képességeit, igaz, ott is biztató a helyzet.”

A pénzügyminiszter úgy véli, a növekedésnek négy veszélye van: az energiaárak elszállása, hiszen a világ szinte egyszerre indult újra, mindenhol megnőtt a kereslet; a várakozáson felül alakuló infláció; a koronavírus, amely még nem veszített, a negyedik hullám fékezheti a gazdaság kibontakozását; az alapanyaghiány. Kedvező jelnek tartja viszont, hogy a munkaerőpiac gyorsan visszaállt a korábbi szintre, 4,7 millió ember dolgozik a magyar gazdaságban. Varga Mihály a devizakötvények kibocsátásával kapcsolatban kiemelte: így tudták biztosítani azokat az EU-s forrásokat, amelyek a politikai viták miatt csúsznak, hiszen Magyarország nem engedheti meg magának, hogy versenyhátrányba kerüljön azzal a 13 országgal szemben, amelyek igényeit a helyreállítási alappal kapcsolatban már jóváhagyta az EU. A pénzügyminiszter 7-7,5 százalékos gazdasági növekedést vár erre az évre, ám a 8 százalékot sem tartja elképzelhetetlennek.