Patai: A válságnak vége, már nincs szükség a válságkezelő eszközökre

A Növekedési hitelprogram (NHP) több mint nyolc éve indult és több ezermilliárd forinttal támogatta a kkv-kat, most pedig véget ért az NHP legutóbbi szakasza, a Hajrá!. Hogyan látja összességében a jegybank az NHP-t?

Az NHP-nak fontos szerepe van a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában. 2013-ban, amikor elindult, én még egy másik székben ültem, a bankszövetség elnöke voltam. Március végén tájékoztatott a jegybank elnöke, hogy elindítják ezt a programot. A gazdaságtörténelemben előtte két ország – Japán és Nagy-Britannia – próbálkozott hasonlóval, azaz olcsó finanszírozást adni a kereskedelmi bankoknak, hogy azok továbbadják a vállalkozásoknak, de ezek a próbálkozások végül kevésbé bizonyultak sikeresnek. Amikor ezt Matolcsy György meghirdette, igazi unortodox lépés volt. Olyannyira, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke lemondott tiltakozásul a program miatt, a bankszövetség egyik akkori elnökségi tagja pedig írásban feljelentette az MNB elnökét Brüsszelben az Európai Unió pénzügyi biztosánál, hogy a jegybank gazdaságpolitikai lépéseket tervez, ami nem a feladata. Ő egyébként néhány hónap múlva elvesztette az állását, mert a főnöke rájött, hogy hiba volt ezt a lépést megtenni.

Hogy sikerült végül meggyőzni a program ellenzőit?  

Akkortájt a kamatszint jóval magasabban volt, mint most, így az a kritérium, hogy 2,5 százalék lehet a vállalkozásoknak nyújtható hitel maximális kamata, félelmetes hír volt a bankrendszer számára. Ugyanakkor az is példátlan volt, hogy nullaszázalékos refinanszírozási kamat mellett juthattak a bankok hosszú távú forráshoz. A bankok a 2,5 százalékban korlátozott kamatrésre tekintettel először a nagyobb és kevésbé kockázatos ügyfeleik hiteligényeit elégítették ki, majd az ügyféloldalról megjelenő erős kereslet és az élénkülő verseny hatására a kkv-k egyre szélesebb körét szolgálták ki a korlátozott marzs mellett is. Az új ügyfelek megszerzése és a meglévők megtartása érdekében egyik bank sem engedhette meg, hogy ez a termék ne szerepeljen a palettáján.

Gyorsan lecsaptak rá a vállalkozások?

Így van! Azért is volt nagyon fontos ez az intézkedés, mert akkor a magyar vállalati hitelezés úgynevezett credit crunch állapotban volt, 2009 közepétől 2012-ig gyakorlatilag megállt a vállalati hitelezés. Magyarország volt a 27 uniós tagállamból az egyetlen, ahol még 2013 elején is a vállalati hitelek volumene a rendszerben 20-25 százalékkal kisebb volt, mint 2008-ban. Egész egyszerűen folyamatosan csökkent a vállalati hitelállomány.  

Mi volt ennek az oka?

Egyrészt a magas kamatszint, másrészt az, hogy a kereskedelmi bankok a válság alatt megégették magukat, mert nagyon nagy volt a nem fizető hitelek aránya. Ráadásul devizában sokkal olcsóbb volt hitelt felvenni, mint forintban, így eltolódott abba az irányba a hitelállomány. Az NHP ebből a helyzetből tudta kilendíteni a vállalatokat azzal, hogy kiprovokálta a bankoktól, hogy hitelezzenek, elsősorban a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak. E szerepének nagyszerűen megfelelt, hiszen már az első évben sikeressé vált, a 2013 júniusában indult első, mindössze három hónapos szakasz lendületet adott a kkv-hitelpiacnak. A program a bankok figyelmét a kkv-szektorra irányította, élénkítette a bankok közötti versenyt az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért. A kkv-hitelezés kedvezőtlen trendje megtört, 2018-tól két számjegyű dinamika volt jellemző.

Azután jött a járvány…

Igen, a pandémia volt a másik nagy történelmi fordulópont a múlt év elején. Akkor hirtelen bizonyos iparágak bezártak, a bankok pedig megrettentek, mi lesz a vállalkozásokkal, a fodrászatokkal, az éttermekkel. Ekkor óhatatlanul szükség volt arra, hogy életben tartsuk a vállalatokat. Ezért hirdettük meg tavaly áprilisban az NHP Hajrá!-t. Óriási volumennel, 1500 milliárd forinttal indultunk, majd a konstrukció keretét két lépésben megemeltük 3000 milliárd forintra. Az volt a cél, hogy a leálló, rogyadozó gazdaságot újra élettel töltsük meg, és próbáljuk meg ezt olyan soha nem használt módszerekkel, mint például hitelből fedezni a fizetéseket. Mert ez az ortodoxiában és az unortodoxiában sem helyes lépés. Mi viszont lehetővé tettük, így életben tartottuk a vállalatokat. Ez a program gyakorlatilag úttörő volt.

Korábban sokan támadták az MNB-t, amiért elindította az NHP-t, most pedig amiatt támadják, hogy megszünteti. Miért kell kivezetni, ha ilyen sikeres volt?

Ez tipikusan a van sapkád vagy nincs sapkád esete. A nemzeti bank az idén új helyzetbe került. Legfőbb feladata az árstabilitás biztosítása. Tavaly nem volt inflációs nyomás. Ez idén áprilisban jött be, így már ennek a kezelése a legfontosabb. Ehhez a jegybank egy monetáris politikai fordulatot hajtott végre júniusban, elkezdte fokozatosan emelni az alapkamatot. Ehhez hozzátartozik, hogy azokat az expanzív lépéseket, amelyeket a pandémia alatt meghozott – mint az NHP és az állampapírvásárlás –, fokozatosan vissza kellett fognia. Nem teheti meg, hogy önti az olcsó hitelt a gazdaságba, miközben kamatot emel. Vissza kell húzódni, és az infláció elleni harcra kell koncentrálni, de emellett nem engedjük el az NHP-t sem teljesen. 

Hogyan tovább?

Hétfőn elindult az NHP Zöld otthon program, amely a hatodik üteme az NHP-nak. Ez egy 200 milliárd forintos program, és ezúttal nem is a vállalkozásoknak, hanem a lakosságnak akarunk segíteni abban, hogy új, korszerű otthonokra cseréljék elavult házaikat, lakásaikat. Az MNB újra úttörő szerepet vállalt, hiszen a magyar jegybank az első Európában, és a világon is az elsők között van – mivel a parlamenttől kapott egy negyedik mandátumot a jegybanktörvény módosításával –, amely azt mondja ki, hogy az MNB-nek hozzá kell járulnia a zöld- és fenntartható gazdaság és pénzügyi rendszer kialakításához. Az első mandátum az árstabilitás fenntartása, az infláció elleni küzdelem, a második a pénzügyi szektor stabilitásának a fenntartása, a harmadik pedig a gazdaságpolitika támogatása. Ezeknek van egy hierarchiájuk, a legfontosabb természetesen az árstabilitás.

A bankok közleménye szerint jelentős az érdeklődés a zöldlakáshitelek iránt. Önök szerint ez is sikeres lesz?

Biztos vagyok benne, hogy sikeres lesz, több mint egytucatnyi bankkal megállapodtunk, amelyek értékesíteni fogják az MNB által biztosított nullaszázalékos refinanszírozási hitelből a saját hiteltermékeiket, legfeljebb 2,5 százalékos kamaton. De az indulás lassabb lesz, tudniillik a lakossági hitelek adminisztrációja sokkal időigényesebb, mint az NHP-ban a vállalkozásoké volt. Nagy az érdeklődés, de emiatt konkrét hitelfelvételekre csak néhány hét múlva kerülhet sor. Azt, hogy a 200 milliárd forint meddig lesz elég, nem lehet tudni, hiszen ez új program, de az MNB elkötelezett a zöldmandátum mellett. Ha szükség lesz rá, a monetáris tanács valószínűleg megemeli a keretet.

Mennyi idő alatt lehet hatása ennek a zöldítésnek például a lakóingatlanok esetében?

Ez egy több évtizedes folyamat. Magyarországon van nagyjából 4,2 millió lakóingatlan. A program jelenleg rendelkezésre álló 200 milliárd forintos keretösszege – 40 millió forintos átlagos hitelösszeggel számolva – mintegy 5000 energiahatékony új lakás vásárlását, építését segítheti elő, ez azonban hosszabb távon is kedvező irányban befolyásolhatja a zöldingatlan-kínálat bővülését. Szóval ez egy hosszú távú munka, de ez a jövő. Ugyanakkor a zöldmandátumnak ez csak az egyik példája.

Mi szerepel még benne?

Zöldjelzálogleveleket vásárolunk, vállalati zöldkötvények kibocsátását támogatjuk, de az igazi nagy lépés az lesz, amikor elérjük, hogy úgy forduljanak a modern energiahordozók felé a vállalatok, hogy közben az ország meglévő erőművei, bányái, az olajcégek nem mennek tönkre azzal, hogy az azokat finanszírozó hitelek nem dőlnek be, nem értéktelenednek el. Ösztönöznünk kell a bankokat és rajtuk keresztül a vállalatokat, hogy például a napenergia felé forduljanak, de az arányokat meg kell tudni találni, hiszen a háztartások és a vállalatok legnagyobb része nem tud nap- vagy más alternatív energiát használni. A jegybank által felügyelt bankok hitelkihelyezésének nagy százaléka nem modern energetikai technológiájú cégben van, amit nem szabad leértékelni. Szóval ez hosszú folyamat. Mindenképp segíteni kell a gazdaság zöldítését, például kedvezőbb feltételekkel, akár a tőkekövetelmények kalibrálásával, finomhangolásával. Ebben pedig a bankok is partnerek lesznek.

Visszatérve a jegybankot ért támadásokra: voltak kritikák az állampapír-vásárlási program miatt is, amelyet most viszont kivezetnek. Miért?

Állampapírt azért kezdtünk el vásárolni, illetve azért indítottuk el az NHP Hajrá!-t, mert válsághelyzetben volt az ország. A nemzeti bank mindkettőt krízisintézkedésnek tekintette. A második negyedévben tapasztalt GDP-számból azonban látszik, hogy a krízisintézkedésekre már nincs szükség. Így a monetáris politikai fordulattal párhuzamosan teljesen tiszta lelkiismerettel tudjuk ezeket fokozatosan visszavonni. Ezért csökkentjük az állampapír-vásárlások volumenét, és ezért fejeztük be az NHP Hajrá!-t. Az utóbbiak ugyanakkor tíz- vagy húszéves futamidejű beruházási hitelek, a forgóeszközhitelek jelentős része pedig két-három éves rulírozó hitel, ami azt jelenti, hogy még évekig tudnak lehívni olcsó hiteleket a vállalatok, amelyek szerződéseket kötöttek. Ez még hosszú ideig érezteti a hatását.

Annak sincs veszélye, hogy ha most elkezdenek növekedni a hitelkamatok, és kifut az NHP, akkor megint csak drága hitelek lesznek?

A gazdaság ciklikusságán nem tudunk változtatni, ez hozzátartozik az alaptermészetéhez. Kicsit drágábbak lesznek a hitelek, de ez ellen nem lehet tenni. Ugyanakkor mindig az adott nap problémáját kell megoldani. A hosszú távú problémákat csak sok nap rövid távú intézkedéseivel tudjuk kezelni. Szerencsére a magyar bankrendszer most teljesen más helyzetben van, mint 2008–2009-ben volt, akkor nagyon rossz portfólióval rendelkezett. Volt egy svájcifrank-probléma, likviditási problémája volt a bankrendszernek, ráadásul tőkehiányos volt. Most teljesen más a helyzet, sokkal egészségesebb bankrendszer áll szemben a kihívásokkal, mint egy évtizeddel ezelőtt. Emiatt is állhatott sokkal gyorsabban talpra a gazdaság a tavalyi sokk után.

Az NHP számokban

Az NHP 2013-as indulása óta összesen 6400 milliárd forintnyi kedvező forrás jutott el 75 ezer vállalathoz. Ez az összeg a nyolc és fél év alatt 5 százalék fölötti mértékben járult hozzá a GDP-növekedéshez. A legutóbbi szakasz, az NHP Hajrá! 3 ezermilliárd forintos keretösszege is elfogyott. Ebben több mint 40 ezer vállalaton segített közvetve a jegybank, összesen 62 ezer lízing- és hitelszerződésen keresztül. A forrás csaknem fele, 47 százaléka Budapesten és Pest megyében koncentrálódott, de a negyede a keleti és déli régiókba került. A ténylegesen kinn lévő, már lehívott, de még nem törlesztett állomány meghaladja a 2000 milliárdot. Az NHP Hajrá! keretében kötött szerződések volumenének 38 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 53 százaléka forgóeszközhitel, 9 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a mezőgazdasági és az építőipari ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel.