Sportfokozatban indult újra a lízingpiac

A tavalyi jelentős gazdasági visszaesés után az idén gyors visszapattanás látható. Hogyan reagált a Covid-válságra a lízingpiac, és hol tart most? 

A gazdaság minden területét, így a lízingfinanszírozást is visszavetette a járvány. Bár a magánszemélyek autóbeszerzései mellett a vállalkozások beruházási kedve is megtorpant, tavaly a vártnál visszafogottabb volt a csökkenés a magyarországi lízingpiacon. A 2019-ben elért évtizedes rekordot jelentő 740 milliárd forintos finanszírozott összeg 639 milliárdra esett. Ez ugyan két számjegyű, 14 százalékos hanyatlás volt, ám bőven meghaladta az 550-600 milliárd forintra vonatkozó előrejelzést. A finanszírozott eszközök darabszámát vizsgálva kevésbé kedvező a kép, mert az üzletkötések kisebb számát ellensúlyozták a beszerzésiár-növekedések. Az üzletek darabszámában a 2017-es szintről kell ismét fejlődni, meg is kezdődött a növekedés. Az idei második negyedévet már csaknem 350 milliárdos összeggel zárták a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, ami főként a nagyon alacsony tavalyi bázis miatt 36 százalékos növekedés. Összességében az látszik, hogy tempósan indult újra a lízingpiac, de azért a 2019-es rekordszintek eléréséhez még időre van szükség, már csak azért is, mert még nem múlt el a járvány.

Hogyan hatott a piacra a hitelmoratórium, amelyet októbertől már nem vehet igénybe mindenki, csak a rászorulók?

A lízingcégek egyértelműen támogatták a koronavírus-járvány megjelenésekor bevezetett általános hitelmoratóriumot, mert nagy segítséget jelentett a magánszemélyek és a vállalkozások pénzügyi mozgásterét tekintve is. Többször hangsúlyoztuk, hogy azoknak érdemes belépniük, akik valóban nehéz anyagi helyzetbe kerültek a járvány miatt. A moratórium ugyanis fizetési haladékot jelent az érintetteknek, nem a tartozás elengedését, az adósságszolgálat és a futamidők így megnyúlnak. Ezért pozitívumként értékeltük, hogy az új szabályok már csak az arra rászorulóknak engedik a bennmaradást. Ahogy a moratórium bevezetése, úgy a megszűnése is nagy kihívás a cégeknek, de úgy véljük, erre fel van készülve a lízingszakma. Különösen a moratórium után is fizetési nehézségekkel küszködő ügyfelek kezelése lesz fontos feladat, de bízunk benne, hogy a tagvállalataink számukra is megoldást nyújtanak majd.

A lízingpiac számára kiemelten fontos az autó- és járműpiac, amelynek fejlődését globális nehézségek is hátráltatják, gondoljunk csak a csiphiány miatti leállásokra. A magyar piacon pedig a járvány okozta bizonytalanság miatt sokan elhalasztották a nagyobb értékű beruházásokat. Ezek a problémák hogyan kezelhetők finanszírozási oldalról? 

Magyarországon az idén nőtt a személyautó-finanszírozás. Az év első hat hónapjában 97,5 milliárd forint volt a finanszírozott összeg az egy évvel korábbi 84 milliárd után, de elmaradt a 2019 azonos időszakában feljegyzett 104 milliárdtól. Fontos, hogy a személyautó-finanszírozási szerződések száma nem emelkedett, sőt itt is a már említett 2017-es szinteknél tartunk. A finanszírozott összeg éves növekedése elsősorban a személyautók drágulásával magyarázható, amiben az euróárfolyam változása mellett az új környezetvédelmi normák is szerepet játszanak. Az összképet azonban javítják az államilag támogatott programok, amelyek keretében a nagycsaládosok új, hétüléses autó megvásárlásához a jármű árának felét, maximum 2,5 millió forintot kaphatnak. Ebben a programban a lízingnek is fontos a szerepe, tagvállalataink csaknem 21 milliárd forintért nyújtottak finanszírozást.

Hogyan látja a villanyautóboomot és közben a belső égésű motorral szerelt járművek jövőjét?

Az autóvásárlást tervező cégek, magánszemélyek nehezen döntenek arról, hogy milyen meghajtást válasszanak. Nem lehet tudni, milyen szabályozások lépnek életbe, gondolok itt a hagyományos motoros autók esetleges korlátozására. Ez kulcskérdés a több évre szóló lízingkonstrukciók szempontjából, és mivel nem ismerjük a szabályokat, be sem árazhatók az azokhoz kötődő kockázatok. Emellett sokan nem ismerik pontosan a különböző meghajtásokat, így nem tudnak megalapozottan dönteni arról, hogy tisztán elektromos, konnektorról tölthető hibrid, sima hibrid, esetleg dízel- vagy benzinmotoros jármű mellett tegyék le a voksukat. Bár rengeteg helyről jönnek hírek a villanyautóboomról, és e járművek egyre látványosabban növelik piaci részesedésüket, összességében még kicsi ez a piac. Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint

az idei első fél évben hazánkban 1227 tisztán elektromos új autó kelt el, miközben benzinesből több mint 24 ezer, dízelesből pedig csaknem 12 ezer. Sima hibridből majdnem 26 ezret, konnektorról tölthetőből pedig több mint 2 ezret adtak el.

Összességében tehát a magyarországi piacon az idei első fél évben eladott több mint 64 ezer új autónak mindössze a 2 százaléka a tisztán elektromos. A villanyautók és a konnektorról tölthetők összesített részesedése 5 százalék. Az is lényeges viszont, hogy a sima hibridek értékesítése már meghaladta a benzinesekét.

A korábbi években a jegybank Növekedési hitelprogramja (NHP) hozzájárult a lízingpiaci növekedéshez, ám a konstrukció kifutott.

Az NHP valóban nagy szerepet játszott az elmúlt években, sok vállalkozás igényelte a kedvezményes forrást. Mint ismert, a lízingnek az NHP Hajrá!-ban fontos szerepe volt, a beruházási célú kihelyezéseknél a részesedése 20 százalék körüli, darabszámban pedig 70 feletti volt. Ám a program kifutása után sem maradt a piac kedvezményes konstrukciók nélkül, szeptembertől már igényelhetők a Széchenyi Lízing Go! lízingkonstrukciók, amelyek keretében 1 milliótól 1 milliárd forintig terjedő finanszírozáshoz juthat egy-egy vállalkozás. A fizetendő kamat 0,5 százalék, a futamidő pedig egytől tíz évig terjedhet. Arra számítunk, hogy a gazdaság újraindulását segítő programban elérhető konstrukciók népszerűek lesznek.

Mi várható rövidebb és hosszabb távon?

Az autó- és járműpiacon még várni kell a tartós emelkedésre. A gazdaság újraindulásával azonban fokozódni látszik a beruházási kedv. Beszédes, hogy a KSH-adatok szerint a gépbeszerzést tartalmazó beruházások úgynevezett fix bázisú mutatója 65 százalékkal haladta meg a 2015-ös átlagot, ez rekord ebben az időszakban, és derűlátásra ad okot. A továbbiakban az agráriumba is jelentős összegek érkezhetnek, és kedvezők az építőipar kilátásai is, ami az agrárgép- és az építőgéplízingnek adhat támaszt. Reményeink szerint jövőre megszűnnek az eszközök gyártásban érzékelhető azon beszállítói és szabályozási problémák, amelyek a kínálat hiányát vagy a jelentősen kitolódó gyártási időket okozzák, és a gyártók ismét ki tudják szolgálni a növekvő keresletet. A lízingcégek készen állnak arra, hogy a járvány utáni tartós növekedésben szerepet vállaljanak, akár piaci, akár állami támogatású finanszírozási konstrukciók biztosításával.