Többet adnak idén az aszúszemekért

Alapvetően furcsa ez az év, hiszen a hűvös tavasz után két forró hónap következett, amikor a szőlő behozta a kezdeti, fakadáskori lemaradást, így az érés tulajdonképpen szinte klasszikus menetben zajlott

– jellemezte a VG-nek az idei évet Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke. A pincészetek a száraz borok alapjául szolgáló szőlők szedését már befejezték, és néhol már elkezdték a késői szüretelésű borok alapanyagának szedését is. Ugyan van még idő november közepéig vagy akár a végéig, hiszen egyes pincészeteknél addig is eltarthat a szüret, de az eddig a pincékbe került alapanyag jó évjárat lehetőségére utal. „Lendületes borok készülhetnek, jó egyensúlyokkal, a száraz borok is szép savakkal jöhetnek ki az idei évjáratban, és ugyanez várható az édes fajtáknál is. Ami fontos, mert egy tokaji édes bor is akkor jó igazán, ha jó az egyensúlya, amihez a megfelelő savak elengedhetetlenek” – mondta Molnár Péter. A borvidéken szerencsére már hetekkel ezelőtt megkezdődött az aszúsodás, és több dűlőben folyik az aszúszedés. 

A hegyközségi tanácshoz érkező információk szerint a szőlő felvásárlási ára a borvidéken a tavalyihoz képest emelkedett, fajtától függően különböző mértékben. A furmintnál például tavaly jellemzően kilónként 90-95 forint környékén alakultak az árak, idén ez 100-110 forint vagy akár magasabb is lehet. Emelkedett az aszúszem ára is, egy kilóért a tavalyi 2500 forint helyett most már 3000-et adnak egyes felvásárlók. 

A VG kérdésére a hegyközségi tanács elnöke elmondta, hogy a Covid-válság súlyosan érintette a borvidéket, hiszen nagyon sok termelőjük elsősorban a HoReCa-szektorban érdekelt. Azoknál a pincészeteknél kisebb visszaeséseket tapasztaltak, amelyek elsősorban a kiskereskedelmi láncokban vagy külföldön találják meg fő piacaikat. Molnár Péter szerint abban is nagy különbség van a pincészetek között, hogy melyiknek milyen stabil a piaci háttere, akár belföldön, illetve az exportpiacokon. 

Azt látjuk, hogy sok exportpiacon, ahol az átoltottság jó, ott tulajdonképpen visszaállt a régi működés. Itthon a vidéki turizmus sokkal inkább újjáépült, de ez Budapestről nem mondható el

 – közölte. Ezért most sok múlik azon, hogy melyik termelőnek milyen a tőkeháttere, hogyan tudja ezeket a veszteségeket finanszírozni. Általában igaz, hogy egy kisebb, törékenyebb, illetve családi cég nehezebben tudja megoldani, mint egy nagyobb, de a borászatban nem feltétlenül méret kérdése a túlélési képesség, hanem alapvetően a piaci háttéren múlik. A borászatoknak mindenesetre segítség az Agrárminisztérium által idén is meghirdetett, 1,5 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő HoReCa-támogatás is.

Bár az idén növekedett, hosszú évek óta probléma a szőlő alacsony felvásárlási ára. Ez a tokaji borok következetes piacépítésével oldható meg. Ennek érdekében a hegyközségi tanács elindította a tokaji eredetvédett borok első közösségi promócióját itthon és öt exportcélpiacon. Az akciók keretében elkészül az új borvidéki honlap és egy imázsfilm, közösségimédia-kampányok indulnak, és a kulcspiacokról szakírókat, véleményformálókat fognak beutaztatni. Látni kell, hogy előbb-utóbb a legtöbb családban meg kell történnie a generációváltásnak, és kérdés, hogy a gyerek továbbviszi-e majd a szőlőtermesztést, és mennyire tudja azt gazdaságosan működtetni. Molnár Péter szerint a kulcskérdés az, hogy a meglévő ültetvényeket a gazdák áttelepítik-e egy korszerűbb ültetvénybe, vagy pedig megpróbálják a régebbi típusúakat gazdaságosan működtetni. Az előbbi mellett szól, hogy egy új, korszerűbb ültetvényt gazdaságosabban lehet művelni, ráadásul most a szerkezetátalakításra a világörökségi területeken, így Tokaj-Hegyalján is, 75 százalékos támogatás kapható.