A koronavírus-járvány a távmunkában is áttörést hozott

Sokkal rugalmasabb lett a hazai munkaerőpiac az elmúlt években, ennek nyomán pedig nagyot nőtt az atipikus foglalkoztatási formák száma Magyarországon – mondta VG-nek Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője. A szakember szerint a korábbi egyszerűsített foglalkoztatás, a kölcsönzés, a részmunkaidő mellett legújabban megjelentek a nyugdíjas szövetkezetek, az idén pedig már az első kismama-szövetkezetek is. 

A koronavírus-járvány hatása és az arra adott munkaadói válasz a távmunkában is áttörést hozott, ami szintén növeli az álláspiac rugalmasságát. Ezzel együtt a szakértő hangsúlyozta, hogy a távmunka egyértelmű és pontosabb szabályozására lenne szükség, vagyis itt még van dolga törvényhozónak.

Karácsony Zoltán azt is hozzáfűzte, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon egyelőre kevésbé van elterjedve, Nyugat-Európával összevetve továbbra is nagy a lemaradásunk, igaz, ez így van az egész kelet-közép-európai térségben, a régió minden országában 10 százalék alatti az aránya. Hollandiában például minden második dolgozó részmunkaidős. 

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, idei harmadik negyedéves adatai szerint mindössze 248 ezren tartoztak ebbe a kategóriába, vagyis az összes foglalkoztatott 5,3 százaléka. A járvány nyomán már látható minimális elmozdulás, ugyanis néhány tízezer fővel nőtt a nyolc óránál kevesebbet dolgozók száma. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy Magyarországon önmagában a részmunkaidős foglalkoztatásból nem lehet megélni, az így szerzett jövedelem nagyon csekély mértékben járul hozzá a családi bevételekhez. 

Nálunk ráadásul nem ritka, hogy kisvállalkozások teljes munkaidőst jelentenek be négy-hat órásra, hogy ezzel is csökkentsék közterheiket, tehát a valódi részmunkaidősök aránya még ennél is kisebb is lehet 

– magyarázta Karácsony Zoltán.

Mindenesetre a hazai foglalkoztatás az elmúlt évtizedben a közhiedelemmel ellentétben nem a részmunkaidősök, hanem a teljes munkaidős foglalkoztatottak révén bővült: az utóbbiak száma 2010 első negyedéve óta csaknem egymillióval nőtt, azaz 3,6 millióról 4,6 millióra. 

Ehhez hozzájárulhatott, hogy nagymértékben visszaszorult a feketefoglalkoztatás. 

A szakértő szerint az egyszerűsített foglalkoztatással, annak alacsony közterhével és a könnyű online bejelentéssel a vállalkozásoknak ma már nem éri meg kockáztatni.

Arról sem lehet beszélni, hogy a magyar munkavállalók tömegével vállalnának másodállást. Az Eurostat múlt héten közölt legfrissebb adatai szerint 2021 második negyedévében az összes foglalkoztatott 1,2 százalékának volt még egy állása, 

ami az ötödik legalacsonyabb érték az uniós tagállamok között. 

Bár Karácsony Zoltán jelezte, hogy azokat a katásokat is ide lehet sorolni, akiknek van főállásuk, és mellette egyéni vállalkozóként vállalnak kisebb munkákat, ami csak havi 25 ezer forintos közteherrel jár.