Akkora az infláció, hogy erre már a jegybanknak is lépnie kell

Megérkeztek az első kommentárok a kiugróan magas októberi inflációs adatokra, amelyek még az előzetes várakozásokon is túltettek. A szeptemberi 5,5-es áremelkedés után ugyanis októberben 6,5 százalék volt az infláció. 

Az infláció a várakozásoknál is jobban gyorsult októberben, amiben több termékcsoportnak is szerepe volt. Az üzemanyagárak dinamikus emelkedése felfelé húzta az inflációt, azonban ez várható volt a világpiaci olajárak alakulása alapján 

– kezdte kommentárjában Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.

Az elemző véleménye szerint meglepetést talán az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló drágulása okozott, illetve közvetve több termék esetében megjelenhetett az árakban az európai szintű energiahiány okozta energiaár-emelkedés is. 

Bár ez közvetlenül a befagyasztott energiaárak miatt nem érinti a fogyasztókat, de közvetve – a vállalatok költségnövekedésén keresztül – igen. Szintén felfelé húzta az inflációt azon termékek drágulása, amelyekből hiány van. 

A magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így annak mérséklődéséhez bár szükséges a monetáris politika szigorítása, de az önmagában nem elégséges. Az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is. 

A mai adat, a régiós jegybankok vártnál gyorsabb kamatemeléseivel együtt, az MNB-t már a novemberi ülésén a korábban bejelentettnél nagyobb szigorításra kényszerítheti.

Annak ellenére, hogy meglehetősen felfokozottak voltak az inflációs várakozások, a friss adatnak ismételten sikerült meglepni az elemzőket. A piaci konszenzust messze felülmúló, éves alapon 6,5 százalékos inflációt mért a KSH 2021 októberében

– így látja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a friss adatokat. 

A kiugró infláció ugyanakkor nem csak az alacsony bázis következménye, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Legutóbb a 2020-as újranyitás során, vagyis júliusban volt ilyen mértékű havi infláció. Ezt megelőzően pedig egészen 2012-ig kell visszamennünk, hogy hasonló havi és éves bázisú áremelkedési ütemet lássunk – tette hozzá Virovácz Péter. 

Elsősorban egyébként a közlekedési, kulturális és szabadidős szolgáltatások okozták az infláció erősödését, de a szokottnál jóval kisebb volt az üdülési szolgáltatás havi alapú árcsökkenése is. 

Szintén gyorsult a tartós fogyasztási cikkek inflációja, ami immáron eléri az 5,4 százalékot, melyben közrejátszik a hiánygazdaság, a szállítási költségek drasztikus emelkedése, valamint az, hogy a kamatemelési ciklus ellenére sem tudott a forint érdemi erősödést felmutatni. 

A mai adat jelentősen felülmúlta az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében közzétett rövid távú előrejelzést. 

Mára gyakorlatilag borítékolható, hogy a szeptemberben felvázoltnál is magasabb lesz az idei és a jövő évi infláció is, ami tovább késleltetheti az inflációs cél elérését, amennyiben az MNB nem változtat az előrejelzés mögött meghúzódó kamatpálya elképzelésén. 

Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank mégis eltér az elmúlt két hónapban látott 15 bázispontos lépésköztől, és annál jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát a mai adatok fényében. Szintén nyomást helyez a hazai jegybankra, hogy a régiós központi bankok jóval nagyobb mértékben emelik a kamatokat. 

Hasonlóképpen látja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is, aki szerint az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet, miután a lengyel jegybank váratlanul 75, a cseh jegybank pedig 125 bázisponttal emelte az alapkamatot.  

Az utóbbi napokban meredeken megugró üzemanyagárak miatt a következő hónapokban a korábbi várakozásokhoz képest is jóval magasabb lehet az infláció, míg a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése számos ágazatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat.

A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban idén kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban nőhetnek a liszt és pékáruk árai. A kínálati oldal gyengülése, a kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt

– húzta alá Suppan Gergely.