Az újbóli munkaerőhiány elősegítheti a bérek emelkedését

Újabb rekordra emelkedett a hazai foglalkoztatottság, az elsődleges munkaerőpiacon 75 ezer új munkahely jött létre egy év alatt – mondta a VG-nek Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője, miután Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte, augusztus–október átlagában a foglalkoztatottak teljes száma 4,677 millió volt, ami 53 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek aránya 3,8 százalék volt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma 4,5 millió fölé emelkedett, amire több évtizede nem volt példa.

A szakértő kifejtette, hogy a harmadik negyedévében a mezőgazdaságban kilencezerrel, a feldolgozóiparban pedig minimálisan, hétezer fővel csökkent a foglalkoztatás, addig az építőiparban tízezerrel, a piaci szolgáltatásoknál 31 ezerrel, a nem piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezerrel nőtt. 

Így nemzetgazdaság-szerte helyreállás látszott az egyes iparágakban, egyedül a mezőgazdaság nem tud tartósabban felzárkózni. Vélhetően azért nem, mert a munkaerőhiány miatt emelkedő bérszinteket egyelőre kevésbé tudják kigazdálkodni

– mutatott rá Horváth András.

A gazdaságban ismét munkaerőhiány van, ami újra elősegítheti a bérek emelkedését

– emelte ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Szerinte a magas foglalkoztatási szint kialakulásában szerepe lehet a szabad munkahelyek válság előtti nagy számának, a magas beruházási rátának, illetve annak, hogy a lezárások idején viszonylag kevés munkahely szűnt meg, részben az állami támogatások miatt is. Arra is rávilágított, hogy a hazai háztartásban élők, de külföldön dolgozók száma továbbra is csökken, némileg elmarad a vírus megjelenése előtti szintjétől, azaz nem mindenki tért vissza külföldre dolgozni, aki korábban ott elvesztette állását. 

Ezt részben a turizmus visszaszorulása, részben pedig a határokon való nehezebb átjárás magyarázhatja. Ráadásul a közfoglalkoztatás esetében szintén kismértékű csökkenést láthatunk, ami jelzi, hogy nem ennek a növekedése magyarázza a foglalkoztatás emelkedését

– mutatott rá az elemző.

A Takarékbank várakozásai szerint az idén 4 százalék körül alakul a munkanélküliségi ráta, ami jövőre jelentősen, 3,3 százalékra csökken. Regős Gábor némileg borúlátóbb, szerinte a következő időszakban a munkaerőhiány és az alacsony tartalékok miatt a foglalkoztatás stagnálása lesz jellemző. „A vírus negyedik hullámában eddig nem rendeltek el jelentősebb korlátozást, ami segíti a gazdaság működését, azonban a vírus miatti rendezvénylemondások és nagyobb óvatosság a vendéglátást ismét nehéz helyzetbe hozhatja, ott a foglalkoztatás csökkenhet” – jelezte a Századvég elemzője.