Visszatért az élet a bevásárlóközpontokba, már a ruházati és divatcikk-kereskedők is elégedettek az árbevétel alakulásával – mondta a VG-nek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, megerősítve, hogy a kiskereskedelem számai jól alakultak az elmúlt hónapokban. Mint ismert, tavaly áprilisban bő 80 hónapos növekedés tört meg a szektorban, amit egy szűk esztendő követett, az idei második negyedévtől azonban minden hónapban újra növekedést mutat a statisztika. Kifejtette, hogy a műszaki és az élelmiszer területen eddig sem volt ok a panaszra. Vannak azonban olyan kereskedők, akik még mindig nem látják optimistán a helyzetet, forgalmi számaik elmaradnak a korábbi évekétől, de ennek oka nem a vásárlóerőben keresendő. A várakozások szerint,
amennyiben a járványhelyzet miatt nem kell jelentős korlátozó intézkedéseket bevezetni, a bolti kiskereskedelemben az év végéig összességében behozhatók a Covid miatti kiesések.
A vásárlók magatartásában is érdekes trend figyelhető meg az MNKSZ főtitkára szerint. Míg néhány hónapja a kedvező járványügyi adatok mellett alig mertek bemenni az emberek a plázákba, szeptember végén, október elején teljes mértékben visszatért a korábbi lendület, pedig a napi esetszámok folyamatosan emelkednek. Ráadásul az olyan jövedelempótló intézkedések, mint a hitelmoratórium meghosszabbítása, a nyugdíjprémium, illetve a jövő évi béremelések, valamint az szja-visszatérítés, az előrejelzések szerint nemcsak árbevétel-, hanem volumennövekedést is eredményeznek. De mivel a drágulás üteme több esetben meghaladja a prognosztizált szintet, az értékesítés volumenére vonatkozó valós képet csak a teljes évet vizsgálva kaphatnak majd a kereskedők.
„A maszkviselés várhatóan visszatér a bolti kereskedelembe is, de abban bízunk, hogy más korlátozó intézkedést nem kell bevezetni”
– bocsátotta előre Neubauer Katalin. Rámutatott, hogy a kereskedők és a lakosság tavaly óta ismeri a védelmi intézkedések fokozatait és azok hatásosságát. A helyes maszkviselés, a kézfertőtlenítés, a távolságtartás gyorsan beégett az emberekbe, sokan már ma is alkalmazzák, annak ellenére, hogy a kereskedelemben még nem kötelező. A szakember jelezte, hogy a figyelemfelhívó táblák, a kézfertőtlenítők ismét ott vannak az üzletek bejáratánál, és sokan automatikusan felveszik a maszkot. A pénztáraknál sok helyen ott maradtak a 1,5 méteres távolságot jelző padlómatricák, ezeket is egyre többen használják.
Az újabb Covid-hullám ellenére a legnagyobb kihívást manapság a munkaerő jelenti a kereskedelemben – állapította meg a szövetség főtitkára. Nagyon magas fluktuációs adatokat tapasztalnak a kereskedők, nehéz a rendelkezése álló rövid idő miatt megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat. Az egészségügyi megfeleltetés és a tevékenységgel összefüggő legszükségesebb biztonsági oktatásokat követően gyakorlatilag azonnal beállnak az újak a pult mögé, és ez nem valószínű, hogy emeli a kereskedelmi szakma presztízsét, pedig arra igen nagy szükség lenne. A 200 ezer forintos minimálbér és a 260 ezer forintos garantált bérminimum a versenyszférát közvetlenül nem érinti, de a teljes bértáblára hatással lesz. A megnövekedett fizetések kitermelhetőségéért sokat kell tenni a kereskedelmi vállalkozásoknak, de ez valószínűleg általános jelenség lesz, és nem szakmaspecifikus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.