Ennyi magyarnak hozott leépítést vagy megszorítást a Covid

A felmérésből kiderül, hogy a járvány előtt is dolgozók többségének (59 százalék) munkavégzését valamilyen módon kedvezőtlenül érintette a Covid,

illetve az ezzel összefüggésben hozott intézkedések. A legtöbbjüket (az akkor foglalkoztatottak 37 százalékát) már az első hullámban elérték a nehézségek, a következő, lényegesen hosszabb és egymástól is nehezebben elkülöníthető két hullámban pedig összesen további 22 százalék szembesült valamilyen problémával. Mindemellett

a munkavállalók közel kétötöde érzékelte azt, hogy nagyobb teher hárult rá a munkahelyén. 

A járvány előtti időszakhoz képest az akkori munkavállalók csaknem negyedének csökkent a jövedelme, és csaknem egytizedének szűnt meg a munkaviszonya.

A foglalkoztatottak közel háromnegyede (72 százaléka) tapasztalt a munkahelyén leépítést vagy megszorítást: ezek többsége (54 százalék) magát a munkavállalót is érintette, 13 százalékot pedig elkerültek a megszorítások, és 5 százalék azok aránya, akiket úgy sújtottak intézkedések, hogy az a cégben másokat nem érintett. A korlátozások érzékelhetően nagyobb mértékben sújtották a társadalom eleve sérülékenyebb csoportjait: a nőket, a fiatalabbakat, az érettségivel nem rendelkezőket, a vidéken lakókat, illetve a Kelet-Magyarországon élőket.

A járvány előtt dolgozók 60 százaléka a munkahelyén személyesen is elszenvedett valamilyen hátrányos intézkedést, amelyek közül a legtöbben a munkaterhek növekedését említették, 

de – még ha szelektíven is ugyan – a részmunkaidő rövidítését és a kötelező fizetett szabadság eszközét is alkalmazták a munkáltatók. Az eddigi stabil jövedelem elvesztéséhez kapcsolódó aggodalmak egyre erősödnek: az emberek mind nagyobb arányban biztosítják a munkahely elvesztésével összefüggő kockázatokat, elsősorban jövedelempótló biztosításokkal. 

A BNP Paribas Cardif adatai azt mutatják, hogy 2020 első és második negyedéve között egyes partnereinknél csaknem 50 százalékkal emelkedett az érdeklődés a hitelekhez kapcsolódó munkanélküliségi-biztosítás iránt

– mondta Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója. – Általánosságban is tapasztaljuk a jövedelempótló biztosítások iránti érdeklődés növekedését, amit a jelenlegi helyzetben tovább erősít a munkahely és a stabil jövedelem elvesztésének félelme. A célunk az, hogy ügyfeleinknek ezekben a nehéz időkben segítséget tudjunk nyújtani.”

A válaszadók munkahelyeinek kétharmadában hoztak valamilyen, a dolgozókat kedvezőtlenül érintő intézkedést. 

Ezek közül a legnagyobb mértékben a vendéglátással és idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások kényszerültek megszorításokra:

a szektor négyötödét érintette valamilyen típusú megszorítás; továbbá száz munkahelyre átlagosan 247 intézkedés jutott, ami bőven meghaladja a többi szektor által átlagosan tapasztalt 143 beavatkozást. A kutatásból az is kiderül, hogy a közepes cégekben foglalkoztatottak nagyobb valószínűséggel találkoztak megszorításokkal, mint a kisebb vagy a nagyobb vállalatoknál dolgozók.

A teljes népesség közel negyede (24 százalék) legfeljebb egy, 38 százaléka legfeljebb kéthavi anyagi tartalékkal rendelkezik. 

A válaszadók 53 százalékára igaz, hogy legalább két hónapot, de maximum egy évet bírna ki bevétel nélkül, 9 százaléknak pedig több mint egyévnyi tartaléka van. A nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 70 százaléka fordulhat valamilyen külső segítséghez. A legáltalánosabb forrásnak a tágabb család számít, vagyis 56 százalék innen várhat segítséget. 

Hitelfedezeti vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) 18 százalékának van. 

Külső segítségre sokkal inkább számíthatnak azok, akik egyébként is nagyobb biztonságban érzik magukat. Azok, akik senkihez és semmihez nem fordulhatnak baj esetén, megtakarításaikból csak alig öt hónapot vészelnének át.