Független lett az Országos Atomenergia Hivatal

Számtalan pontban módosult az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásáról szóló törvény. Az egyik változás, hogy mostantól nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősülnek az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) foglalkoztatottjai, ez értelemszerűen változást jelent a nemzetbiztonsági törvényben is. A legfontosabb újdonság azonban az OAH függetlenségének kimondása, ami tervként már ismert volt. A törvénymódosítás szerint az atomenergia-felügyeleti szerv csak jogszabálynak van alárendelve, nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. Illetékessége kiterjed az ország területére. Székhelye Budapest.

Az atomenergia-felügyeleti szerv fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az  Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A  költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

Az  atomenergia-felügyeleti szerv élén az  elnök áll. Az elnököt a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető. A szerv két elnökhelyettesét az elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnökhelyettes ismét kinevezhető. Az elnökhelyettes felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az atomenergia-felügyeleti szerv elnöke és elnökhelyettese a kinevezésében megjelölt időpontban lép munkába, ennek hiányában a munkába lépés napja a kinevezés közlését követő nap.

Az  atomenergia-felügyeleti szerv elnökének, elnökhelyettesének és köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára – az  e  törvényben foglalt eltérésekkel – a  különleges jogállású szervekről és az  általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az elnök és elnökhelyettes tisztségére nem kell pályázatot kiírni. Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki az egyéb, megjelölt feltételeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen, vagy vezetői gyakorlattal a közigazgatásban. Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a kinevezését megelőző egy évben nem töltött be munkavégzésre irányuló olyan jogviszonyt, amely jogviszony során a  gazdasági társaság jogát vagy jogos érdekét az atomenergia-felügyeleti szerv döntése érintette. (A tisztségek betöltésének számos további feltétele van, ezeket a módosítás felsorolja a kizáró okokkal, így az összeférhetetlenségi szempontokkal együtt.)

Az elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti havi bér 80 százaléka, az elnökhelyettes havi illetménye az elnök havi illetményének 90 százaléka. Az elnököt a miniszterrel, az elnökhelyettest a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

Az elnök vezeti és képviseli az atomenergia-felügyeleti szervet, megállapítja a szerv szervezetét. Évente beszámol az  Országgyűlésnek az  atomenergia-felügyeleti szerv munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának, részt vehet az Országgyűlés ülésein a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásán. A szerv feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén meghívásra részt vesz a kormány ülésén.

Az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e  törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg. Az  atomenergia-felügyeleti szervnél közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és továbbképzéséről – a vezetőképzést is ideértve – az atomenergia-felügyeleti szerv maga gondoskodik. 

Az  atomenergia-felügyeleti szerv bevételeiből  évente – a  bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a  tárgyévi bevétel 25 százalékig tartalékot képezhet. Az  atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege az  atomenergia-felügyeleti szerv saját bevétele, amelyet a  működésével és működtetésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel.

A törvénymódosítás a kihirdetés utáni napon – tehát ma – lép hatályba, néhány paragrafus kivételével, amelyek 2022. január 1-jétől, illetve 2022. május 1-jétől élnek. A mintegy 30 oldalas módosítás további részletei a Magyar Közlönyben olvashatók.