Magyarországon és a régióban is nőtt a klímaberendezések eladása az idén, ami részben a tavalyi 10-20 százalékos visszaesés, részben a meleg nyári hónapok eredménye. A hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas levegő-víz hőszivattyúk piaca az állami és EU-s támogatásoknak köszönhetően a várakozásoknak megfelelően elkezdett növekedni.
Ezt a trendet az állami támogatások mellett az a tény is nagyban befolyásolja, hogy hazánkban a koronavírus-járvány hatására az építkezések nem álltak le, hanem még élénkültek is
– mondta Kozák Tamás, a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág kelet-közép-európai régiójának vezetője.
A tavaly tapasztalt visszaesést követően az idén nagyjából 50 százalékkal nőtt a klímaberendezések forgalma, hazánkban éppúgy, mint a régióban. Annak ellenére, hogy nem születtek melegrekordok napi szinten az idei nyáron, az átlaghőmérséklet az idén sokkal melegebb volt, mint 2020 nyarán. Voltak konstans nagyon forró időszakok, és amikor hosszú ideig van meleg, éjszakára sem hűl le érezhetően a levegő, az emberek nehezen tudnak aludni, ilyenkor ugrásszerűen emelkedik az igény a klímák iránt. A kereslet nagyon megnőtt a berendezésekre, ráadásul olyan mértékben, amivel a gyártók nehezen birkóznak meg.
A koronavírus-járvány hatására számos világcég gyártótevékenysége állt le rövidebb-hosszabb időre az elmúlt 18 hónapban. Ez egy olyan folyamatot indított el a gyártásban és szállításban, ami még mindig nem rendeződött.
A piaci igény megnőtt, különösen a tavalyi évhez képest, a gyártási kapacitások viszont egyáltalán nem voltak 100 százalék közelében.
Elszállt egymástól a kereslet és a kínálat, így minden gyártó azon dolgozik a világon, hogy ez helyreálljon, persze több-kevesebb sikerrel.
Ez nem csupán a klímákra és hőszivattyúk területére korlátozódik, a Távol-Keletről érkező termékek ára ugrásszerűen megnőtt, nemcsak a kiszámíthatatlan gyártások miatt, hanem azért is, mert a logisztikai feladatok sokkal bonyolultabbá váltak
– tette hozzá Kozák Tamás. Jelenleg a sokszorosába kerül egy konténer árut Európába szállítani, mint például egy vagy éppen másfél évvel ezelőtt, ráadásul amellett, hogy sokkal magasabb a költsége, a szállítási folyamat is jóval lassabb, ugyanis a korábban megszokott stabilitás teljesen felborult.
„A hőszivattyúkra adott állami támogatásoknak köszönhetően konstans piaci növekedéssel számolunk, méghozzá azért, mert ezek az intézkedések a szomszédos országok piacán is hasonlóan hatottak. Emellett átalakulás is várható, eddig hazánkban az általunk értékesített hőszivattyúkat 90 százalékban új lakások és házak építésekor telepítették, és csak 10 százalékban felújítás során. Ez az arány például Szlovéniában 60- 40 százalék, ez az adat pedig a lakástámogatási programokra támaszkodva Magyarországon is irányadó lehet” – hangsúlyozta Kozák Tamás. Ez a folyamat természetesen nem egyik évről a másikra történik meg, azonban az biztos, hogy az arányok módosulni fognak. A növekedés egyelőre 2024–25-ig prognosztizálható, amennyiben nem számolunk a piacot érintő nagyobb sokkhatással.
Bár az idei évben is megtapasztalhattuk, hogy ősszel egészen váratlan fordulatokat is tartogat az időjárás, az adatok azt mutatják, hogy hazánkban továbbra sem nyitottak arra az emberek, hogy fűtésre használják a klímaberendezést. Azt tapasztaljuk, hogy továbbra is él az a tévhit, miszerint klímaberendezéssel fűteni drága. Pedig az őszi hónapokban – különösen szeptemberben és októberben –, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, remek megoldás lehet ezt használni. A klímára sokan szezonális berendezésként gondolnak, amelyet egy évben maximum 8 hétig lehet használni, valójában azonban egy olyan termékről van szó, amely az évben 6-8 hónapon át megoldást nyújthat a hűtés és a fűtés problémájára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.