Jövőre tovább csökken az ekho adóelőnye

A korábbi évektől eltérően a munkáltatói adóterhek mérséklésével párhuzamosan a jogalkotó a tavaszi adócsomagban és a legfrissebb pénzügyminiszteri bejelentésben sem mérsékelte arányosan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) 15,5 százalékos adóterhét – jelentette ki a VG megkeresésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. A szakember úgy véli, a 200 ezer forintra emelt minimálbérrel, illetve a szocho 15,5-ről 13 százalékra módosításával és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszüntetésével csökken az ekho adóelőnye.

„A minimálbér megemelése több adó mértékére is hatással van. Legismertebb összefüggés a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók munkáltatói adóterheinek a növekedése annak következtében, hogy nő az adó alapja. Másik összefüggés a kapott osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke, amelynek felső határa a minimálbérhez van kötve. Ezek ellensúlyozására a jogalkotó jellemzően összeköti a minimálbér emelését a szociális hozzájárulási adó csökkentésével, erre láthattunk példát Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése kapcsán is” – mondta Czoboly Gergely, aki hozzátette, kevésbé ismert összefüggés a minimálbér és az ekho tekintetében is fennáll, az ekho ugyanis fő szabályként évi 60 millió forint összeghatárig adható, ám csak akkor, ha magánszemély éves munkabére eléri a minimálbér 12-szeresét.

Az ekho összeghatára arányosan csökken, ha valakit részmunkaidőben foglalkoztatnak és a jövedelme nem éri el a minimálbért. Ha az adott munkavállalónak havi 1 millió forintos ekhós jövedelme keletkezik, ahhoz a 2021-es szabályok alapján elegendő havi 32 200 forint hagyományos munkabért kapnia havonta. Ez a munkáltatónak az összesen 17 százalékos munkáltatói adóteher után 37 674 forintba kerül. A minimálbér 2022-es megemelését követően ugyanehhez a jövedelemhez legalább havi 40 ezer forint munkabért kell fizetni, és ez a munkáltatónak a 13 százalékra csökkenő adóterhe után is 45 200 forintba kerül majd. A 2021-es év egyébként speciális abból a szempontból, hogy csak február 1-től emelkedett 167 400 forintra a minimálbér, az rkho értékhatára szempontjából viszont az év elején érvényes minimálbért (az idén 161 ezer forint) kell alkalmazni.

A minimálbér emelkedése változásokat hoz a mezőgazdasági őstermelők adózásában is – erről készített összeállítást az Agrokép. A portál azt írja, hogy jövő évtől 1,2 millió forintos, tehát az éves minimálbér felét meg nem haladó éves bevétel után nem kell adót fizetni, míg az éves minimálbér ötszöröséig, azaz 12 millió forintig meg kell állapítani a jövedelmet, de átalányadózás esetén nem kell szja-t fizetni. Ha az éves bevétel 12 és 24 millió forint közé esik, átalányadózáskor az éves minimálbér felét meghaladó jövedelem után szükséges az szja-fizetés a 90 százalékos költséghányad és a 10 százalékos jövedelemhányad alkalmazásával kiszámított jövedelem után. Ha az éves bevétel 24 millió forint feletti, az átalányadózás nem alkalmazható.

Az őstermelők családi gazdaságának adózáskor az átalányadózás felső értékhatára nem haladhatja meg a 4 főre számított értékhatárt, ami a 2022-ben bevezetésre kerülő minimálbér alapján 96 millió forint.