Kevésbé vagyunk kiszolgáltatva az áramimportnak

Tavaly Magyarországon 0,3 százalékkal több villamosenergia fogyott, mint 2019-ben. Annak köszönhetően, hogy eközben a belföldi bruttó áramtermelés közel 3,1 százalékkal emelkedett, az export-import szaldó 7,21 százalék csökkenhetett. Így az ország bruttó áramellátásához a külföldről vásárolt energiahordozó 25 százalékkal járult hozzá – derül ki a Mavir Zrt. és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közös kiadványából.

Az országban működő erőművek együttes termelése 46,550 terawattóra (TWh) volt. Teljesítményük – nem ideértve a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) – csaknem 467 megawattal (MW) nőtt, mégpedig kizárólag a megújuló energiaforrások, azon belül is leginkább a napenergiát hasznosító létesítmények terjedésének köszönhetően. A HMKE-k növekedése ezen felül további 240 MW volt, ami szinte egyedül a háztartási napelemek térnyeréséből fakad.

A naperőművek 16,35 százalékos, a szélerőművek 22,53 százalékos kihasználtsággal működtek 2020-ban. A hagyományos erőművek közül a nukleáris blokkok kihasználtsága maradt a legmagasabb, emellett továbbra is nőtt az egyéb gáztüzelésű termelőké, a szenet és a lignitet használóké pedig esett. Szintén emelkedett, és 11,87 százalékot tett ki az a villamosenergia-mennyiség, amelyet megújuló forrásból állítottak elő. Fontos persze, hogy az arány alakulását a zöldáram előállításának növekedésén túl befolyásolja a többi energiahordozóból történő termelés nagysága, az import alakulása és a felhasználói igény változása is. Ezzel együtt a zöldekre jutó arány 2020-ben 7,1, 2004-ben pedig csak 2,22 százalék volt.

A villamosenergia-rendszer (VER) téli és nyári csúcsterhelése is elmaradt a 2019-estől. A téli érték 7105-ről 7095 MW-ra, a nyári pedig 6633-ról 6033 MW-ra esett. Az importhoz szükséges határkeresztező távvezetéki kapacitások rendelkezésre álltak, de a behozatal várható magas szintje mellett kockázatot jelentenek, hogy nem megfelelőek  a szükséges tartalékok műszaki jellemzői. Ilyen jellemző az igénybevétel sebessége, késleltetése, továbbá az időtartamra és az esetszámra vonatkozó korlátok.

A VER egyensúlyának fenntartása érdekében tavaly a Paksi Atomerőmű termelését hatszor kellett csökkenteni (visszaterhelni). Mivel tavaly az atomerőmű blokkjainak karbantartási ciklusa 12 hónapról 15 hónapra nőtt, a karbantartások minden évben más időszakba tolódnak. Ez a tanulmány szerint kedvezőtlen lehet a teljesítőképesség tervezése szempontjából.

A hazai erőműparkot ellenőrző vállalatok a múlt év utolsó napján az alaptőkéjük alapján 83,92 százalékban tartoztak az MVM csoporthoz, 1,66 százalékban állami ellenőrzés, 5,24 százalékban Magyarországon bejegyzett külföldi céghez, és 4,67 százalékban számítottak külföldiek befektetésének.

Összesen tizenkét társaság volt jogosult legalább 50 megawattos teljesítményű erőmű működtetésére, annál kisebbre pedig – de legalább fél megawattosra – 305 társaság. Ez utóbbiak 2019-ben még csak 205 -en voltak, és 343 erőműegységet működtettek, míg a tavalyi 305 céghez 474 erőműegység tartozott. Árammal 158 társaság kereskedhetett az országban, közülük 92-nek volt korlátozott engedélye. Közvilágítással 71, elektromos töltő üzemeltetésével 21, áramtárolással egy cég foglalkozhatott.

Nincs klímasemlegesség atomenergia nélkül

„Az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, az energiaárak megfizethetőségének fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges" – ez szerepel abban a közös nyilatkozatban, amelyet a napokban Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter, illetve a cseh, lengyel és szlovák kormány képviselői írtak alá Pakson. A Visegrádi Együttműködés országai a közlemény szerint azért is elkötelezettek az atomenergia alkalmazása mellett, mert az atomerőművek erősítik az ellátásbiztonságot, továbbá tiszta áramellátást biztosítanak megfizethető áron. A négy kormány abban is egyetért, hogy a megújuló energiaforrások növekvő részaránya mellett a 2030-as és 2050-es célok teljesítésének feltétele a villamosenergia-átviteli hálózatok fejlesztése, középtávon a gázerőművek alkalmazása, illetve a kvótabevételek rugalmas felhasználása.