Napjaink kihívásai tépázták meg a költségvetést

Többször kértük a kormánytól, hogy a költségvetést forrásait ne kössék le azok a beruházások, amelyek nincsenek megfelelően előkészítve. A kabinet ezzel a döntésével tulajdonképpen elfogadta azt a megközelítést, amelyet a Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács (KT) jó ideje szorgalmazott

– mondta VG-nek Kovács Árpád, a KT elnöke, miután a kabinet a múlt héten 350 milliárd forintos költségvetési zárolást rendelt el. A számvevőszék korábbi elnöke úgy látja, hogy a kormány mérlegelhette, hogy az egyes projektek előkészítettsége milyen szakaszban van. Várhatóan ezek később valósulnak meg, de legalább az előkészítésük halad, miközben az idei hiánycél is rendben teljesülhet – hangsúlyozta.

„Elsősorban technikai jellegű módosítás történt a költségvetésben. Nem az idei év utolsó két hetén múlik, hogy befejezzenek bizonyos beruházásokat” – magyarázta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki utalt Varga Mihály pénzügyminiszter szavaira, amelyek szerint ezzel kíván a büdzsében tartalékot képezni a kormány.

A szakember úgy véli, a kabinet megfelelő mozgásteret kívánt kialakítani arra, hogy a be nem jövő uniós forrásokat tudják finanszírozni a költségvetésből. Arra pedig Kovács Árpád utalt, hogy a novemberi rekordmértékű deficitben az uniós pénzek elmaradása is szerepet játszhatott, emiatt az év utolsó hónapjára gyakorlatilag teljesült az egész évre kitűzött mintegy 4000 milliárd forintos pénzforgalmi hiány.

Mindenesetre a fiskális élénkítés szükségességét eltérően látja az elemző és a számvevőszék korábbi elnöke. Kovács Árpád emlékeztetett: a KT már a nyáron szorgalmazta, hogy mind az idei, mind a jövő évi hiány esetében a tervezettnél nagyobb ütemű csökkentésre lenne szükség. Erre meg is lett volna a kormány lehetősége, mivel a költségvetés bevételei nagyon jól alakultak, amiben szerinte az adózást könnyítő intézkedéseknek óriási jelentőségük volt, ezáltal több ezermilliárd forint többletbevétele keletkezett a költségvetésnek. Várakozásai szerint idén 6–7 százalék között alakulhat a növekedés, a hiánycél tartásával pedig az államadósság ráta ha minimálisan is, de a 80 százalékos szint alá bukhat az év végére.

Suppan Gergely a kilábalás törékenységére hívta fel a figyelmet, a kockázatok különösen a harmadik negyedévben törtek a felszínre. A globális csiphiány miatt a feldolgozóipar szenved, miközben a nemzetközi turizmus sem talált még magára, ezekre pedig a kormánynak nem sok ráhatása van, egyedül a belső élénkítéssel tudja ellensúlyozni a gazdasági aktivitás esetleges gyengülését.

A szakértő úgy látja, hogy nem feltétlen a beruházásokat kellene ösztönözni, mivel azok már meghaladták a járvány előtti szintet. Magyarországra gyakorlatilag ömlik a külföldi tőke, csak a múlt héten a külgazdasági és külügyminiszter több mint 260 milliárd forintos beruházást jelentett be Debrecenben. Erről az oldalról nem indokolt a költségvetési stimulus – szögezte le az elemző.

Ehelyett a bérfelzárkózás folytatását tartotta szükségesnek azokon a területeken, amelyeken az elmúlt hetekben bejelentette a kormány az emeléseket: januárban az ápolók fizetése 21 százalékkal, a kulturális és szociális területen dolgozóké 20 százalékkal, a pedagógusoké és a rendvédelmi dolgozóké 10 százalékkal növekszik.

Régiós szintén óriási verseny van a munkaerőért, ez a kényszerpálya pedig egybevág a költségvetési élénkítéssel

– húzta alá Suppan Gergely.

Bár figyelmeztetett, hogy ennek is megvan a kockázata, hiába épültek ki a járvány alatt és épülnek most is kapacitások, ha a kínálati oldal az alapanyaghiány miatt továbbra sem talál magára. Ez pedig a romló cserearányokban és a fizetésimérleg-hiány ismételt megjelenésében is megmutatkozik.